A kelet-közép-európai országok összehasonlításában messze a lengyel gazdaság a legnagyobb - a Deloitte tanácsadó cég és lengyel Rzeczpospolita napilap által összeállított CEE-500 vállalati toplista cégei közül például 176 lengyel -, ugyanakkor még messze nem fejeződött be az örökölt szocialista vállalatszerkezet piacgazdasági átalakulása. A tíz legnagyobb lengyel cég közül hat még mindig állami tulajdonban van - és ez csak jelzi ennek a tulajdonformának a dominanciáját. Az állami vállalatokra jellemző a felduzzasztott létszám és a lassú reagálóképesség, emellett irányításuk kiszolgáltatott a politikai csatározásoknak, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének képesek jó eredmények elérésére.
A hatalmon lévő jobbközép kormány ennek ellenére véget akar vetni az állami tulajdon túlsúlyának. Ígérete szerint a következő négy évben 700 állami vállalatot privatizálnak, köztük az ország második legnagyobb cégét, a PGE áramszolgáltatót, amelyet tavaly hoztak létre több kisebb vállalat egyesítésével. A PGE-t jövőre tőzsdei részvénykibocsátással akarják magánosítani, míg egy évre rá akarják eladni a Tauront, a szintén újonnan létrehozott elektromosáram-termelőt. A német RWE, Európa ötödik legnagyobb energiaszolgáltatója már jelezte is, hogy igyekszik majd olyan kisebbségi részesedéseket szerezni ezekben a vállalatokban, amelyekre építve később többségbe kerülhet.
A PHF állami gyógyszeripari holding még 2009 vége előtt eladna három vállalatot a portfóliójából és a kormány 2010-re fel akarja számolni a cégcsoportot. A Polfa Warszawa és a Polfa Tarchomin értékesítését bonyolítja, hogy nagy varsói telekkel rendelkeznek. Ezért olyan vevőkonzorciumokat keresnek majd a magánosításukkor, amelyekben van ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság is, ugyanis azt szeretnék, hogy az új tulajdonos vigye ki a vállalatok termelő tevékenységét a fővárosból. A kormány ugyanakkor nem mer hozzányúlni a politikailag érzékeny, befolyásos óriásokhoz, például a Kompania Weglowához, Európa legnagyobb bányavállalatához, a KGHM rézkitermelőhöz, illetve az olajcégekhez, a PKN-hez, Kelet-Közép-Európa legnagyobb vállalatához és a kisebb Lotos-csoporthoz. A kirobbant válság ugyanakkor valószínűvé teszi, hogy a kedvezőtlen piaci környezet miatt a kormány kivárja a tőzsde stabilizálódását, ezért a privatizációs tervek várhatólag halasztást szenvednek.
