Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az európai pénzügyi rendszer megmentésének kérdése került az Európai Unió tegnap kezdődött kétnapos csúcstalálkozójának középpontjába: az euróországok hétvégi párizsi tanácskozásán elhatározott lépéseket osztják meg az EU egészével, és a soros francia elnökség szerint új kezdeményezés is elképzelhető. Ez utalás lehet a páneurópai bankfelügyeletre, amely a párizsi záróközleményben még nem szerepelt, csupán a nemzeti felügyeletek közötti információk cseréjéről állapodtak meg. Az EU-országok egy része továbbra is arra hajlik, hogy ez maradjon tagállami hatáskörben, mások, köztük Magyarország is - hivatkozva a pénzügyi belső piacra -, indokoltnak tekintenék az uniós szintű felügyeletet.
A válság legsúlyosabb fejleménye, a hitelforrások beszűkülése érzékenyen érinti a kis- és közepes vállalkozásokat is, az EU-csúcs erre is szeretne megoldást találni, és szerepel ez a magyar miniszterelnök otthon már ismertté vált javaslatcsomagjában is. Gyurcsány Ferenc azt szeretné, ha az Európai Bizottság a strukturális és kohéziós alapokat rugalmasabban kezelné, csökkentené például a tagállamok társfinanszírozásának minimumszintjét, amivel egyrészt kisebb teher hárulna a költségvetésekre, másrészt növelhetnék a projektek számát.
Alighanem nyitott kaput dönget Gyurcsány azon javaslatával, hogy a jövőben lazítsanak az államháztartási hiány megítélésén is. A tagállamok a stabilizációs és növekedési megállapodásban elkötelezték magukat, hogy nem elégednek meg azzal, ha a deficit a GDP három százaléka alatt van, hanem középtávon egyensúlyra, sőt többletre törekszenek. A magyar kormányfő ezt puhítaná, hogy a jelen körülmények között lélegzethez jusson a büdzsé. A nagyobb tagállamok, köztük Németország, Franciaország is, hatalmas összegeket helyeztek kilátásba bankgaranciára, ami aligha hagyja érintetlenül költségvetési célkitűzésüket, így várhatóan partnerek lesznek a hiány tolerálásában. A magyar javaslatcsomag része emellett a pénzügyi felügyelet már említett szigorítása, valamint hogy terjesszék ki az Európai Központi Bank intervenciós lehetőségeit az euróövezeten kívüli uniós országokra is.
A csúcsértekezlet előtt Gyurcsány Ferenc fölkérte Orbán Viktort, hogy támogassa kezdeményezését az európai néppártok vezetőinél - kiszivárgott hírek szerint a Fidesz elnöke meg is kérte erre Angela Merkel német kancellárt és Nicolas Sarkozy francia államfőt. A magyar kormányfőnek Brüsszelben föltették azt a kérdést, igénybe veszi-e Magyarország az IMF felajánlott segítségét; Gyurcsány úgy válaszolt, hogy ha az ember bajba kerül, megvizsgálja milyen lehetőségei vannak és azt választja, ami a legjobb.
