Igazi öszvér kompromisszum született az EU energiapiac liberalizációjáról: míg az úgynevezett "Gazprom klauzulát" felvizezték, a piacukat az energiamonopóliumoktól megszabadító országok élhetnek védő intézkedésekkel. Az EU energiaminisztereinek - pénteken Luxemburgban - sikerült politikai megállapodásra jutniuk az energiacsomagról. Németország elérte, hogy a brüsszeli javaslattal szemben ne zárják ki kategorikusan harmadik országok energiavállalatait az uniós tagállamok energiapiacáról. Az Európai Bizottság mindenekelőtt az orosz Gazprom terjeszkedését akarta ahhoz a feltételhez kötni, hogy csak a nem integrált cégek juthatnak részesedéshez az EU gáz- és villamosáram-termelő, -szállító vagy -elosztó vállalataiban, vagyis az említett funkciókat ellátó vállalatok nem lehetnek egyetlen cég birtokában. Hogy ne lógjon ki a lóláb, ugyanezt az elvet akarták érvényesíteni az uniós cégekben is. Utóbbiban azonban a tagállamok megosztottak voltak, néhányuk legfeljebb arra volt hajlandó, hogy horizontálisan válasszák szét a vállalatokat, a tulajdonosi szerkezet érintetlenül hagyásával. Azok az országok (Hollandia, Dánia, Spanyolország, Portugália, Lengyelország) azonban, amelyekben már megtörtént a tulajdonosi szétválasztás, meg akarták akadályozni a külföldi monopóliumok hazai terjeszkedését. A kompromisszum értelmében egy másik tagállam gáz- és villamosáram-termelője, vagy -szolgáltatója nem szerezhet közvetlen, vagy közvetett ellenőrzést a szétválasztott vállalatok felett, azt a nemzeti szabályozó hatóságok megtilthatják. Ez azonban nem történhet az uniós törvények megsértésével, a határozatnak átláthatónak, arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lennie. Németország ebben a kérdésben tehát engedett, cserébe azonban elérte, hogy a harmadik országok kitiltása is nemzeti hatáskörben maradhat, vagyis például a Gazprom terjeszkedése nem ütközhet uniós szintű szabályozásba. Az energiacsomagról az Európai Parlamentnek is állást kell foglalnia.
