Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az amerikai átlagpolgár sokkal rosszabbnak látja a gazdasági kilátásokat, mint a szakértők - derül ki a CNN és az Opinion Research Corp. felméréséből. Az 1000 amerikai megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás fő kérdése az volt, hogy a válaszadó elképzelhetőnek tart-e egy az 1930-as években megtapasztalt gazdasági válsággal megegyező nagy depressziót az USA-ban. Fogódzóul megadták ennek jellemzőit: 25 százalékos munkanélküliség, csődhullám a bankok körében és milliónyi hajléktalan az utcákon, akik még a napi betevőt sem tudják megszerezni a családjuknak.
A válaszadók 21 százaléka nagyon valószínűnek tartja, hogy egy ezzel a jellemzőkkel leírható depresszión megy át az USA, további 38 százalékuk többé-kevésbé lehetségesnek tartja ezt. 29 százalék azok aránya, akik nem tartják különösebben valószínűnek egy ilyen mély válság bekövetkezését, és 13 azoké, akik egyáltalán nem tartanak ettől.
A gazdasági helyzet megítélése sokkal rosszabb, mint a hét évvel ezelőtti - a New York-i terrortámadás utáni - visszaesés idején. A CNN/USA Today akkori felmérésében részt vevőknek csak egyharmada-fele érezte úgy, hogy a gazdasági helyzet nagyon rossz, míg most 84 százalék volt azok aránya, akik eléggé vagy nagyon sötétnek látják a kilátásokat. 2003 februárjában, amikor a legrosszabb eredmények születtek, csak a válaszadók negyede látta feketének a gazdasági helyzetet, míg most 53 százalék ez az arány.
Ráadásul most a megkérdezettek 36 százaléka gondolja azt, hogy a pénzügyi krízis azonnal érinteni fogja őt személyesen is, 19 százalékuk pedig egy éven belül számít erre. Csak 8 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem tartanak attól, hogy hatással lesz rájuk a válság. Szakértők szerint a személyes érintettségtől való félelem azért aggasztó, mert a fogyasztás visszafogásához vezet, ami mintegy önbeteljesítő jóslatként mélyítheti el a gazdasági válságot.
A közgazdászok azonban nem tartanak az 1930-as évekéhez hasonló depressziótól. A CNN által megkérdezett elemzők maximum 7 százalékos munkanélküliséget várnak 2009 második negyedévében, még akkor sem számítanak ennél magasabba arányra, ha a kormány 700 milliárdos mentőcsomagja nem hozza a tőle várt eredményt. A legpesszimistábbak 10-12 százalékra számítanak, ha az állami segélyprogram nem működik, ami duplája lenne a mostani 6,1 százaléknak, de csak fele a 75 évvel ezelőttinek.
A GDP 13 százalékkal rogyott össze 1932-ben, míg a NABE (National Association of Business Economics) 1,1 százalékos összehúzódást vár 2008. negyedik negyedévére és további 0,5 százalékost 2009 első három hónapjára. A CNN Money által megkérdezett legborúlátóbb szakértők legsötétebb forgatókönyvében is csak 2-4 százalékos GDP-csökkenés szerepel.
A harmincas években nem léteztek olyan nemzeti programok, amelyek kisimítólag hatnak a gazdasági ciklusokra. Nem volt társadalombiztosítás, munkanélküliségi járadék és bankbetét-biztosítási rendszer. A Fed számos hibát követett el abban az időben, például feszesen tartotta a hitelfeltételeket, míg most dollármilliárdokat pumpál a bankrendszerbe, hogy újraindítsa a hitelezési folyamatokat. És ebben partnerre talál a világ több vezető jegybankjában is.
