A világgazdaságot felforgató hitelpiaci válság kirobbanását a gazdaságtörténet-könyvek minden bizonnyal 2007. augusztus 7-ére fogják datálni, ám a múlt év nyarán bedőlt amerikai másodlagos jelzáloghitel-piac problémái már 2004-2006 táján elkezdtek sűrűsödni. A BBC által összeállított kronológia szerint az ebben az időszakban tapasztalt Fed alapkamat-emelési hullámmal párhuzamosan ütötték fel ugyanis a fejüket az Egyesült Államok lakáspiacának máig megoldatlan problémái.
Ahol minden kezdődött: Tamás bátya kunyhója
Az amerikai irányadó kamat ekkoriban tapasztalt 1 százalékról 5,35 százalékra emelkedésével a hitelek is érzékelhetően drágábbak lettek az Egyesült Államokban, jelentős mértékben csökkentve a lakáspiaci keresletet, egyúttal sokszor ellehetetlenítve a törlesztő részletek befizetését is. Az alacsony hitelképességű, illetve korábban hitelekhez nem jutó másodlagos (subprime) adósok korábban nem látott mértékben mulasztották el hiteleik törlesztését, bedőlési hullámot indítva ezzel a subprime piacon. Az ügyfelek fizetésképtelensége 2007 áprilisában már intézményi áldozatot is hozott.
A New Century Financial, amely a subprime piacra specializálódott, hiteleit pedig a bakrendszer széles spektrumában értékesítette, csődvédelmet kér, megindítva ezzel a hitelpiaci lavinát, amelyet ekkor még nem vesznek eléggé komolyan. A Bear Stearns júliusi bejelentését, melyben a társaság közli, hogy két kockázatitőke-alapjába invesztáló ügyfelei befektetéseinek nagy részét elvesztette a subprime hitelkötvények értékének nagyarányú csökkenése miatt már a Federal Reserve is komolyan veszi. Ben Bernanke jegybankelnök ekkor arra figyelmeztet: akár 100 milliárd dollárba is kerülhet a subprime válság.
Valami bűzlik Európában (is)
Egy hónappal később kiderült: a Fed elnöke igencsak elszámolta magát. A BNP Paribas közli: két alapjába fektető ügyfelei nem férhetnek hozzá a pénzükhöz. Az Egyesült Államok jelzáloghitel-piacaiba fektető alapok eszközeinek értéke ugyanis felbecsülhetetlenné vált, hiszen azokra egyáltalán nincs kereslet a piacon. A bankok nem mutatnak hajlandóságot, hogy a mérgezővé vált eszközökkel kereskedjenek, így ezek értéke tovább zuhan, a bankközi kötvénypiacról pedig elpárolog minden likviditás.
Az európai jegybank augusztusban, hogy a forgóeszközök jelenlétét biztosítsa a kereskedelmi bankok között 95 milliárd eurós gyorshitelt pumpál a rendszerbe. A következő napok során újabb, közel 110 milliárd eurós gyorshitel érkezik az Európai Központi Banktól (ECB). A Fed, a kanadai valamint a japán jegybank szintén csatlakozik az akcióhoz. Az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed emellett a kereskedelmi bankok számára nyújtott hitelek kamatát is 50 bázisponttal, 5,75 százalékosra csökkenti, hogy ezzel is növelje a rendszer likviditását.
Az Egyesült Királyságban, ahol a tengerentúli mintát követve szintén lehetővé tették az alacsony hitelképességűek lakáshitelhez jutását, szigorítások indulnak meg a subprime-piacon, növelik a hitelköltségeket, és visszavonják a már kiadott hitelengedélyeket. (November végére Nagy Britanniában három éves mélypontra esik vissza a jóváhagyott lakáshitel-kérelmek száma.)
Beindul a dominó-effektus: sorra dőlnek a bankok
A hónap végére már Németországban is felüti a fejét a subprime-fertőzés, a Sachsen Landesbank összeomlása minden kétséget kizáróan jelzi: a hitelpiaci válság globális méretű probléma.
Szeptember első napjaiban a német IKB közli: 1 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el az amerikai subprime-piacra tett befektetéseiben. A hírre a bankok még gyanakvóbbá válnak egymással szemben, és a bankközi hitelek kamatai 1998 óta nem látott szintekre emelkednek. A Libor 6,7975 százalékra emelkedik, jócskán meghaladva a brit jegybank által 5,75 százalékban meghatározott alapkamatot.
A Northern Rock elleni rohammal megindul az a bankállamosítási folyamat is, amely aztán az Egyesült Államokban csúcsosodik ki. 2007. szeptember 13-án a brit jegybank (BoE) rendkívüli gyorssegélyben részesíti Northern Rock jelzálogbankot, minek hatására másnap a betétesek megrohanják az intézet fiókjait, több mint 1 milliárd fontot vonva ki egyetlen nap alatt. Egészen a kormány 2008 februári fellépéséig folytatódik a betétesi roham; ekkor a társaság állami kézbe kerül.
Kamatvágásra felkészülni! Bajban a gazdaság
A Bank of England korábban ugyan megtagadta, hogy az ECB-hez és a Fedhez hasonlóan gyorshitelt nyújtson a kereskedelmi bankok számára, a Northern Rock körüli problémák miatt mégis úgy határoz, 10 milliárd fontos aukciót szervez a pénzintézetek számára.
A Fed szeptember közepén 4,75 százalékra csökkenti az irányadó kamatot az Egyesült Államokban. Ezzel megindul a fejlett országok kamatcsökkentési hulláma. Decemberben a BoE 5,5 százalékra mérsékli a benchmarkot, majd januárban újabb kamatcsökkentések következnek. A Fed 75 bázisponttal, a brit jegybank 25 bázisponttal mérsékli az irányadó kamatot. Az ECB eközben az inflációs kockázatokra hivatkozva változatlan kamatküszöbbel operál.
Az amerikai fogyasztók tüsszentenek, a világ nagybankjai influenzát kapnak
Október elején a UBS a nemzetközi nagybankok közül elsőként ad számot a subprime-piacon elszenvedett veszteségeiről. A társaság a 3,4 milliárd dollár befektetési bukást követően meneszti vezérigazgatóját és elnökét. Az amerikai bankok közül a Citigroup vall színt elsőként, 3,1 milliárd dollárra taksálva a subprime-piacon elszenvedett bukását. Mára ez a veszteség 40 milliárd dollárra emelkedett a tengerentúli óriásnál.
A Bear Stearns júliusi bejelentése óta nagy csönd ülte meg a Wall Street-i befektetési bankokat, ám a Merrill Lynch október végi bejelentése, miszerint a másodlagos lakáshitel-kötvények piacán közel 8 milliárd dollárt bukott újra megindítja a pletykákat. Mikulásra az Egyesült Államok elnöke is a kamerák elé áll, hogy a jelzálog-kamatok befagyasztására tegyen javaslatot. A kormány ezzel a hiteltörlesztésekkel küszködőkön próbál segíteni, sikertelenül.
A Fed, öt másik jegybankkal közreműködve korábban nem látott mértékű együttműködésről tesz tanúbizonyságot, amikor több milliárd dolláros gyorshitelt tesz lehetővé a kereskedelmi bankok számára világszerte. A lépés hatására a bankközi kamatok rátája ideiglenesen mérséklődik. A betétesek karácsonyi rohamát átvészelendő, a Fed először 200 milliárd, majd újabb 500 milliárd dollárt tesz lehívhatóvá a pénzintézetek számára december közepén.
