Soha nem látott mértékű bizonytalanság uralkodik a piacokon - hívta fel a figyelmet Jean-Claude Trichet az Európai Központi Bank monetáris tanácsának kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón. A központi banknak lehetősége van arra, hogy a piaci helyzet alakulásának megfelelően bármikor bármilyen lépést megtegyen, amelyet szükségesnek tart az inflációs várakozások rögzítése érdekében. A testület élni fog ezzel a jogával - ismételte el a jegybankelnök az egymást követő három alkalommal is feltett kérdésre adott, a monetáris tanács által előre megfogalmazott válaszát, újságírók azon kérdésére, amely a novemberi kamatdöntő ülés várható eredményét firtatta.
Trichet elmondta: a monetáris testület csütörtöki ülésén a tanácstagok egyhangúlag a jelenlegi kamatszint megtartása mellett foglaltak állást, bár az ülés során - amelyen jelen volt Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja is - felmerült az irányadó kamat csökkentésének lehetősége is. A jegybank elnöke szerint az európai gazdaság lassulása a korábbi becsléseknél ugyan gyorsabbnak mutatkozik, ám az ECB, a másodlagos inflációs kockázatokra hivatkozva továbbra is a kamatszint 4,25 százalékos szinten tartása mellett döntött.
Trichet szerint jól érzékelhetőek a változások a monetáris tanács legutóbbi ülése óta. A fokozódó és a várakozásoknál jóval hosszabb ideig elhúzódó pénzpiaci válság újabb jelei eddig nem tapasztalt mértékű bizonytalanságot keltenek, amelyek a kereslet látható mértékű csökkenésével járnak. Egyúttal az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása is egyértelművé válik a legújabb statisztikai adatokból. Az ECB elnöke szerint megállapítható, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok némiképp mérséklődtek, ám nem tűntek el végleg.
Az ECB elnöke felhívta a figyelmet a továbbra is kiemelkedő másodlagos inflációs kockázatokra, amelyeket részben arra, a jegybank által elítélt bérmeghatározási gyakorlatra vezetett vissza, amely a nominális munkabéreket a fogyasztói árak pillanatnyi alakulásához kötik. Trichet arra is figyelmeztetett, hogy akár újabb energia- és élelmiszerár emelkedés is előfordulhat, a gazdasági protekcionizmus pedig tovább terjedhet a jelenlegi gazdasági környezetben.
A jegybankelnök szerint akár 18-20 hónapon belül is helyreállítható az árstabilitás az eurózónában, az infláció mérséklődése azonban csak 2009 elején válik először láthatóvá. Az ár- és bérképzésből fakadó másodlagos kockázatok, amelyek közvetve hozzájárulhatnak a fogyasztói árak emelkedésének kiegészülhetnek egyéb közép- és hosszútávú kockázatokkal is, amelyeket az ECB folyamatos megfigyelés segítségével próbál kiszűrni. A jegybank monetáris tanácsa továbbra is az árstabilitás 2010-re történő elérését tekinti elsődleges feladatának. Újságírói kérdésre válaszolva Trichet elmondta: a szeptemberi ülésen vázolt inflációs előrejelzést továbbra is tarthatónak gondolja, a fogyasztói oldali infláció már 2009-ben mérséklődhet, 2010-re pedig elérheti a jegybank által kívánatosnak tartott szintet.
A pénzpiaci válság fokozódása az európai állampapírok piacán is jól érzékelhető változást hozott, a hosszú lejáratú kötvényekből a rövidebb, háromhavi lejáratokba csoportosítják át a befektetéseket - vázolta a jegybankelnök. A világ jegybankjai felkészültek a likviditási problémák kezelésére; eddig nem volt példa arra a típusú devizacsere megállapodásra, amely a napokban jött létre a Fed és az ECB között. Jelezve a jegybankok közötti bizalmat és együttműködést, a két központi bank több mint 200 milliárd dollár értékű devizatartalékot cserélt ki, hogy az Atlanti-óceán innenső partján is megfelelő dollár-likviditást lehessen biztosítani.
