Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) nyilvánosságra hozta a bankok kockázatvállalásának korlátozását célzó tervezetét. A tőkemegfelelési direktívát (Capital Requirements Directive, CRD) már a tavaly augusztusban kirobban hitelválság után elkezdték kidolgozni, de akkor még nem vehették figyelembe az elmúlt hetek bankcsődsorozatát. Az EB egyik vezető tisztségviselője ezért a Financial Timesnak nyilatkozva elismerte, hogy az CRD-ben foglalt javaslatokat célszerű lenne további szabályelemekkel kiegészíteni. A tervezet előterjesztője, Charlie McCreevy pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos szintén úgy véli, hogy nem létezik biztos recept a pénzügyi válság megoldására.
A direktíva számos technikai változtatást tartalmaz, ezek közül a legfigyelemreméltóbb, ugyanakkor a legnagyobb vitát kiváltó intézkedés az értékpapírok újracsomagolásával kapcsolatos kockázatok megosztását célzó szabály. Ez kimondja, hogy az ilyen tevékenységgel foglalkozó bankok kötelesek az általuk továbbértékesített követelések legkevesebb 5 százalékának megfelelő tartalékot képezni. Az EB eredetileg 15 százalékos követelményt akart megszabni, de a pénzintézeteket képviselő szakmai szervezetek hevesen tiltakoztak ez ellen, így csökkentették a tartalék mértékét. Az új tőkemegfelelési mutató kockázatosabbá tenné a kibocsátók számára követelések továbbértékesítését, ami várhatóan óvatosabb magatartásra késztetné őket. A CRD a pénzintézetek saját forrásainak 25 százalékában vagy 150 millió euróban limitálná a más bankoktól felvehető hitelek nagyságát. E kettő közül a szigorúbb korlátot kellene alkalmazniuk. Ezt a rendelkezést számos uniós tagállam, elsősorban Nagy-Britannia ellenzi. A javasolt direktíva indítványozza, hogy a több uniós tagországban is tevékenykedő bankok felügyeletére minden egyes érintett országban állítsanak fel ellenőrző testületet, amelyek közül az anyaországban lévőé lenne a végső szó a pénzintézet tőkemegfelelési követelményeinek meghatározásakor. Ezt a rendelkezést azonban a kisebb tagországok ellenzik, mivel úgy érzik, hogy másodrendű szerepre kárhoztatná őket az európai pénzpiacok kontrolljában. A CRD elfogadásához szükség van a tagországok és az Európai Parlament jóváhagyására is.
