A belga-francia Dexia bank 6,4 milliárd eurós vérfrissítést kapott kedden a francia, a belga és a luxemburgi kormányok közös akciójának eredményeképp - írta a Marketwatch. A három országon nem most kellett először eret vágni, és minden bizonnyal nem a Dexia volt az utolsó bank, amelyet ki kellett húzni a gödörből.
A Dexia megmentésébe a belga kormány 3 milliárd euróval, a francia kormány és a Caisse des Depots állami kézben lévő bank további 3 milliárd euróval, valamint a luxemburgi kormány 376 millió euróval száll be.
A belga-francia fejlesztési bank profitja az idei év első félévében több mint 30 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, annak ellenére, hogy a helyi önkormányzatoknak, valamint a infrastrukturális beruházásoknak nyújtott hitelei továbbra is jelentősek maradtak. A likviditási problémák azt követően jelentkeztek, hogy a társaság kénytelen volt több mint 300 millió eurót pumpálni az FSA kötvénybiztosító részlegébe.
A Dexia vezérigazgatója és a bank igazgatótanácsának elnöke a kormányzati bevatkozást követően lemondott tisztségéről. A francia, belga és luxemburgi kormányok részvényenként 9,9 eurót fizetnek a bankpapírokért. A vérátömlesztés a társaság tőzsdei megítélésének is jót tett, a részvények árfolyama már közel 20 százalékot emelkedett azt követően, hogy újra engedélyezték a papírral történő kereskedést.
A belga óriásbankot, a Fortist hétfő hajnalban élesztették újra azt követően, hogy a társaság az utolsó pillanatig cáfolta, hogy bármi baja volna, majd vasárnap éjjel csöndben összeomlott. A Dexiának nyújtott 6,4 milliárd eurós tőkeinjekció azt követően érkezett, hogy a bizalmatlanság a Fortis körüli események miatt a régió összes bankjára átterjedt, a Dexia részvényeinek árfolyama pedig 30 százalékot zuhant. Kedden felfüggesztették a részvény kereskedését. Az árfolyam az év eleje óta több mint 60 százalékkal csökkent.
A mostani kormány-beavatkozás minden bizonnyal arra kényszerítheti a Dexia vezetőségét, hogy végleg bezárja az FSA-t - vélekedett az Unicredit elemzője a Marketwatchnak. A kötvénypiaci pozíciók lezárása azonban 4-5 milliárd dolláros veszteséget is okozhat a cég számára - tette hozzá a szakember.
Eközben az izlandi kormány 600 millió euróért felvásárolta az ország 3. legnagyobb bankja, a Glitnir 75 százalékát, hogy biztosítsa a pénzintézet túlélését a pénzpiaci válság körülményei között. A Glitnirnek az utóbbi időben gondjai akadtak tevékenysége rövid távú finanszírozásával, állam bácsi segítsége nélkül a bank heteken belül bedőlt volna.
Az akvizíció előtt a kabinet illetékesei egyeztették a lépést az izlandi jegybankkal. A beavatkozást végül vasárnap éjjel határozták el és a bank igazgatósága tegnap fogadta el a döntést. A Glitnirt 2007 májusa óta irányító vezérigazgató, Larus Welding és a menedzsment, amely szorgalmasan részt vett a mentőprojekt előkészítésében az elmúlt hetekben, a helyén marad. A bejelentetés hírére az izlandi korona rekordalacsony szintre gyengült az euróval szemben.
A kormány közleménye szerint nem szándékoznak hosszú ideig fenntartani az állami ellenőrzést. Kérdés azonban, milyen újabb lépésekre kell elszánnia magát a kabinetnek. Több izlandi pénzintézet ugyanis nagy hiteleket vett fel, hogy finanszírozza külföldi terjeszkedését, és a korona gyengülése miatt hirtelen megdrágult ezek törlesztése.
