Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Most derül ki, mennyire igaza volt az Európai Bizottságnak (EB), amikor arra figyelmeztette a tagállamokat, hogy képezzenek tartalékokat az ínséges időkre. Joaquín Almunia, az EB monetáris politikáért felelős tagja tavaly, még a recessziós kockázat első jelei előtt, arra intett, hogy a vártnál magasabb gazdasági növekedésből származó extra költségvetési bevételt tartalékolják a kormányok. Ezzel "áthidaló" forrásuk lesz arra, hogy a ciklikus hanyatlást a büdzsé nagyobb mozgásterével kompenzálják, lelassítva, esetleg közömbösítve egy esetleges sokkoló gyengülést. A GDP 1,0 és 0,5 százalék közötti tartalékával ugyanis ellensúlyozható a belső fogyasztás borítékolható visszaesése, az állami megrendelések szinten tarthatják a befektetéseket.
A tagállamok zömében azonban - mindenekelőtt Franciaországban - süket fülekre találtak a brüsszeli intelmek. Nicolas Sarkozy köztársasági elnök több mint egy éve, még a recesszió veszélye előtt bejelentette, hogy a strukturális reformok érdekében lelassítja a deficit ledolgozásának korábban vállalt tempóját. Az eredmény nem is maradt el: az idei második negyedévben a francia gazdaság 0,3 százalékkal esett vissza, a harmadikban stagnálás várható és a brüsszeli előrejelzés szerint az évi növekedés 1,1 százalék lesz. Az EB továbbra is érvényesnek tekinti májusi figyelmeztetését, hogy a tavalyi 2,7 százalékos GDP-arányos hiányt óvatosan kell kezelni, mert az egyedül a konjunktúra élénkülésének volt köszönhető, a strukturális reformokat elodázták, bár az idén benyújtott törvényjavaslatok, például a munkaerő-piaci reformokról, jó irányba tett lépések.
A GDP-arányosan háromszázalékos megengedett költségvetési deficitet idén csak két tagállam lépi túl, Magyarország és Nagy-Britannia. Brüsszelben azzal már számolnak, hogy jövőre Románia is csatlakozik hozzájuk, és bár az EB-nél nem akarnak jóslatokba bocsátkozni, elismerik, hogy azok a tagállamok, amelyekkel szemben éppen lezárult a túlzott költségvetési hiány miatti eljárás, jövőre ismét veszélybe kerülhetnek - Lengyelország például 3,8 százalékról mérsékelte tavaly 2 százalékra, de lehet, hogy az idei adat már magasabb lesz a várt 2,5 százaléknál, sőt Brüsszel attól tart, hogy a nyáron még 2,6 százalékra taksált jövő évi hiány előrejelzése is fölfelé módosul.
Az EB novemberi előrejelzése már várhatóan tisztább képet fest az EU gazdaságáról, a hitelválság következményeiről. Ma még csak a bizalmi indexek rohamos visszaesését látni, hiszen egész Európa üzleti élete megérzi a bankok hitelfeltételeinek drasztikus romlását. Németország, az EU legnagyobb gazdasága jövőre az eddig vélt egyszázalékos növekedés helyett legfeljebb 0,2 százalékot produkál, az infláció miatt a vásárlóerő rohamos gyengülése és a munkaköltségek emelkedése teszi komorrá a képet - jelentette az IfW. Hollandiából, amely az EU egyik legstabilabb gazdasága, és az idei második negyedévben még háromszázalékos GDP-növekedést tudott felmutatni, a beruházási kedv szinte páratlan visszaeséséről érkeznek hírek, a termelési bizalmi index 1985-ös bevezetése óta szeptemberben mutatta a legnagyobb zuhanást.
