Az Európai Bizottság (EB) az állatok vágóhídi szenvedéseinek lerövidítését javasolja a meglévő szabályozás szigorításával. Az EB egyrészt egyszerűsít, másrészt összhangot kíván teremteni a vágóhidakra vonatkozó rendeletek és az élelmiszer-higiéniai előírások között. Kötelező lesz az állatok elkábítására alkalmazott technikák rendszeres ellenőrzése és olyan szakember alkalmazása a vágóhidakon, akinek fő feladata az állatjóléti előírások betartatása lesz. Andrula Vasziliu, az EB egészségpolitikáért felelős tagja szerint a társadalmak kötelessége gondoskodni arról, hogy az állatok leölése a lehető legkisebb fájdalommal és stresszel járjon. A rendelet kötelezi a mészárszékeket, vágóhidakat a megfelelő és gyakorlott személyzet alkalmazására. A kábítást célzó technológiának meg kell felelnie a legújabb tudományos eredményeknek és a tagállamoknak megfelelő tudományos hátteret kell biztosítaniuk a szabályozás alkalmazását ellenőrző szakemberek számára. A tagországok kormányainak az állatok kényszerleölése esetén számolniuk kell a közvéleménnyel, és gondoskodniuk kell a megfelelő tájékoztatásról.
Az EU országaiban évente mintegy 360 millió sertést, bárányt, kecskét és szarvasmarhát, illetve több milliárd baromfit vágnak le, a prémjéért pedig további mintegy 25 millió állatot ölnek le. A mostani kezdeményezés egységesíti az előírásokat, hogy a harmonizált szabványok mindenkire egyformán vonatkozzanak, becsukva a versenyt torzító kiskapukat. A civil szervezetek évek óta kitartóan támadják az állatjóléti rendelkezések durva megsértőit, Belgiumban például titokban filmre vették azokat a durva módszereket, amelyek az állatok utolsó útját kísérik. Magyarországon a Négy Mancs a libák kényszertömése ellen lépett fel, amivel sikerült sarokba szorítania a baromfiipart.
