A régiós devizák euróval szembeni felértékelődése, amelyet az energia- és nyersanyagárak ezzel párhuzamos, globális szintű emelkedése kísért, mindenütt rányomta a bélyegét a növekedés ütemére. A monetáris politikának egyszerre kellett megküzdenie az inflációs kockázatok növekedésével, valamint a Nyugat-Európán keresztül az Egyesült Államokból átgyűrűző lassuló gazdasági expanzióval.Lassuló növekedésA cseh jegybank 2005 óta először kényszerült kamatcsökkentésre idén, attól való félelmében, hogy a korona túlzott erősödése árt a növekedésnek. Ennek ellenére a gazdaság expanziója a 2008-as év második negyedévében 4 év óta nem látott alacsony szintre esett vissza. A végleges adatok szerint a GDP-növekedés 4,6 százalékos volt Csehországban; az előzetes adatok még ennél is gyengébb, 4,5 százalékos expanziót mutattak.A szakértők úgy vélik, az jegybank döntése, hogy a gazdasági növekedés ütemének fenntartása érdekében 3,5 százalékosra csökkenti a kamatszintet, teret adott az inflációnak, amely a nyersanyagárak emelkedése miatt évtizedes csúcsra került a cseh gazdaságban. A fogyasztói költési hajlandósága, amely kulcsfontosságú az expanzió ütemében fenntartásában a magasabb árak hatására csökkent - a gazdaság növekedése lelassult. Az exportkereslet erőssége némiképp csökkenteni tudta a fékeződés ütemét. A fogyasztói költés éves összehasonlításban 3,2 százalékkal növekedett a második negyedévben, míg az állóeszköz-beruházások bruttó értéke éves szinten 4 százalékkal emelkedett. Az export a tavalyi év második negyedévével összevetve 13,5 százalékkal nőtt, míg az import 8,9 százalékkal. A kormányzat kiadásai 1,8 százalékkal lettek magasabbak az egy évvel korábbi időszakhoz képest.Fokozódó inflációA jegybank a legújabb adatok tükrében csökkenteni kényszerült 4,7 százalékos növekedésről szóló előrejelzését; 2008-ra 4,1 százalékos GDP-növekedést várnak a monetáris szakemberek. A cseh központi bank tavaly 6,6 százalékos növekedést regisztrált, a jövő évre 3,6, 2010-re pedig 4,1 százalékos növekedést vár. A cseh jegybankárok várakozásai szerint az infláció, amely az idei év második negyedévében 6,8 százalékos volt már a jövő évben a 3 százalékos küszöb alá vonulhat vissza.Emelkedtek a háztartások fenntartásának költségei Szlovákiában, ennek következtében kétéves rekordot döntött a pénzromlás üteme augusztusban a szomszédos országban. Bár a szakértők csökkenésre számítottak, az infláció júliusban még 4,8 százalékon volt, ám augusztusra havi összehasonlításban 0,2 százalékkal tovább fokozódott, elérve a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva az 5 százalékot - áll a pozsonyi statisztikai hivatal közleményében. A pénzromlás mértékét utoljára februárban sikerült a jegybank által meghatározott 3,8 százalékos küszöb alatt tartaniuk a monetáris politikusoknak. Az ország jövő januárban csatlakozik az eurórégióhoz, így a várakozásokat felülmúló infláció ellenére sem változtathat a jegybank az irányadó rátán, hiszen az már most eléri az eurózóna 4,25 százalékos kamatküszöbét. A szlovák jegybank egyetlen esélye, hogy fékezni tudja a drágulás ütemét, hogy kivár egy esetleges ECB-s kamatemelést, majd rögtön ahhoz igazítja saját rátáját. Az Európai Központi Bank legutóbbi kamatdöntő ülésén az irányadó kamat szinten tartása mellett döntött, azonban fokozódó inflációs kockázatokra figyelmeztetett. Az inflációs ráta ellenkező esetben az év végéig akár 5,2 százalékosra is emelkedhet a Szlovákiában a szakértők előrejelzése szerint.Stabilizálódó állapotokRomániában az infláció a várakozásoknál is nagyobb mértékben csökkent augusztusban, hála a gabonaföldek vártnál nagyobb hozamának, valamint a román deviza régiós társaihoz képest jelentősen megkésett felértékelődésének. Az előrejelzések 8,1 százalékról szóltak, a hivatalos adatok pedig 8 százalékot mutattak. Júliusban a pénzromlás mértéke még 9 százalékos volt. A fogyasztói árak havi összehasonlításban 0,1 százalékkal csökkentek júliusról augusztusra.A szakértők és a jegybank tisztségviselői szerint Romániában már júliusban tetőzött a külső tényezők, így a gabonaárak által is gerjesztett infláció, az év hátralévő részében egyre közelebb kerülhetnek a jegybanki célhoz. Az árstabilitást segítheti, hogy az olajárak jelentősen eltávolodtak júliusi csúcsuktól, valamint az is, hogy a devizapiaci szakértők azt várják: a lej stabilizálódik idén, hála a júliusi kamatemelésnek, amellyel a román irányadó kamat 10,25 százalékosra - az EU-ban a legmagasabbra - emelkedett.Külföldi elemzők úgy vélik, az év végéig akár olyan mértékű is lehet a korrekció, amely a pénzromlás mértékét éves szinten 6 százalékosra mérsékli. A román jegybank 6,6 százalékos inflációt vár 2008-ra. A mostani inflációs adatok talán abban is segíthetik a jegybankot, hogy ne kelljen folytatnia a tavaly szeptember óta tartó kamatemelési trendet, melynek során 3,25 százalékponttal megnövelte az irányadó rátát.
Pápai Csaba