Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózóna inflációja év/éves összehasonlításban 3,8 százalékra csökkent augusztusban a júliusi 4,0 százalékról - adta közre előzetes adatát az Eurostat. Ez minden bizonnyal a júliusi csúcsról körülbelül 20 százalékkal visszaesett olajárnak köszönhető, ami folyamatos üzemanyagár-csökkenést eredményezett augusztusban.
A munkanélküliségi ráta ugyanakkor sem az eurózónában, sem az EU 27 tagországában nem változott júliusban az egy hónappal korábbihoz képest: az előbbi térségben 7,3, a közösség egészében 6,8 százalék maradt. 2007 júliusához képest Spanyolországban három százalékponttal, 11 százalékra ugrott a munkanélküliek aránya, Dániában viszont közel 2 százalékponttal, 2,3 százalékra csökkent a ráta. Az előbbi a legmagasabb, az utóbbi a legalacsonyabb munkanélküliségi szint az EU-ban.
Rossz hír, hogy augusztusban csökkent az Európai Bizottság Economic Sentiment Indicator (ESI) gazdasági bizalmi indexe, az eurózónában júliushoz képest 0,7 ponttal, 88,8 pontra, míg az unió egészében 1,9 ponttal, 86,9-re. Az EU-t tekintve 1993 decembere óta nem volt ilyen alacsony az ESI értéke. A mutatókat az ipari és építőipari részindexek húzták le, a fogyasztói bizalom mindkét térségben - egyéves folyamatos csökkenés után - nőtt.
A kissé csökkenő inflációról tanúskodó Eurostat-adat megjelenése előtti napon Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (ECB) végrehajtó tanácsának tagja azt nyilatkozta a Bloomberg-tévében, hogy az áremelkedések üteme még mindig túl magas, a banknak feltétlenül le kell szorítania azt 2 százalékos célértékére. Szerinte nem túl restriktív a bank kamatpolitikája. Smaghit megelőzően Axel Weber, Lucas Papademosz és Jürgen Stark tanácstagok tettek hasonló nyilatkozatokat. Weber szerint nem fog csökkeni az infláció pusztán azért, mert alacsony a GDP növekedési üteme, Stark a béremelkedésekbe beszivárgott, úgynevezett másodlagos infláció határozott jeleit látja.
