Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét ellátó Franciaország szerint az eurózóna tagországai közös fellépéssel kerülhetik el, hogy a térség gazdasága recesszióba kerüljön. A francia kormány konkrét javaslatokkal küldi illetékes miniszterét az uniós pénzügyminiszterek szeptember 12-ei értekezletére, amely egyfajta válságtanácskozásként tehet javaslatokat a teendőkre - jelentette be Francois Fillon miniszterelnök. A határozott fellépésre szükség is lenne: az Eurostat előzetes adatai szerint ugyanis a második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az eurózóna GDP-je. A kormányfő a bejelentést megelőzően visszarendelte szabadságukról a kormány gazdasági tárcáinak vezetőit, hogy értékeljék a kedvezőtlen francia makroadatokat. A statisztikai hivatal a múlt héten erősítette meg előzetes adatát, mely szerint a második negyedévben 0,3 százalékkal zsugorodott a GDP az elsőhöz képest. Ráadásul a francia jegybank várakozása szerint a harmadik negyedévben csak 0,1 százalékkal fog növekedni a gazdaság, ezzel a kormány ez évre szóló 1,7 százalékos növekedési előrejelzése túl optimistának bizonyulhat és elképzelhető, hogy a költségvetési hiány a tervezett 2,5 százalék helyett több mint három százalék lesz.
Fillon sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kormány nem hisz a fiskális beavatkozásokban: az egy évvel ezelőtt meghirdetett 13 milliárd eurós ösztönző csomagja láthatóan nem érte el a megfelelő hatást, és ez vár a spanyol kormány 20 milliárdos csomagjára is. (Spanyolországban augusztus közepétől 400 eurós adó-visszatérítést adnak 16 millió munkavállalónak és nyugdíjasnak, továbbá felfüggesztették a vagyon- és az örökösödési adót.) A francia kormányfő úgy véli, hogy nem lehet megoldani a problémát azzal, hogy további pénzt pumpálnak a gazdaságba, ehelyett folytatni kell az eurózóna strukturális reformját. A kedden közzétett németországi adatok mindenesetre felemás képet mutatnak a kilátásokról. A ZEW gazdaságkutató befektetői bizalomindexe augusztusban mínusz 55,5 pontra emelkedett a júliusi - 18 éves mélypontot jelentő - mínusz 63,9-ről. Az elemzők mínusz 62-t vártak, de az olajár csökkenése és az euró gyengülése némileg javított a befektetők hangulatán. Szakértők szerint a javulás azt jelentheti, hogy a német gazdaság szereplői látni vélik a fényt az alagút végén. Az infláció alakulása szempontjából rossz hír viszont, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint a termelői árak év/éves összehasonlításban 8,9 százalékkal nőttek júliusban a júniusi 6,7 után. Ilyen mértékű drágulásra 27 év óta nem volt példa. Az index emelkedését főként az energiaköltségek megugrása idézte elő.
