Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az euró bevezetése óta eltelt csaknem egy évtizedben első ízben zsugorodott a valutaövezet összesített GDP-je: az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai szerint a közös pénzt használó tizenöt ország bruttó hazai terméke az előző három hónaphoz képest 0,2 százalékkal zsugorodott 2008 második negyedévében.
A visszaesés nem lepte meg a piacokat, az elemzők számoltak azzal, hogy az erős euró és a lefékeződő globális növekedés visszafogja az eurózóna tagjainak exportját, éppen akkor, amikor a másfél évtizede nem látott infláció felmorzsolja a belső vásárlóerőt. (Ezen az sem változtat, hogy az eurózóna júliusi inflációs adata valamivel jobb lett az előzetesnél: 4,1 százalék helyett 4,0 lett az év/éves drágulás.) A GDP-adat ismertté válása utáni első reakciók ráadásul arra figyelmeztettek, hogy ez még csak a kezdet: egy a Bloombergnek nyilatkozó frankfurti elemző szerint most kezdődik az igazi lassulás, kollégája pedig úgy vélte, nem lehet puha landolásról beszélni az eurózónában, ciklikus süllyedésnek vagyunk tanúi.
Óvatosabban fogalmazott Brüsszelben Amelia Torres, a pénzügyekért felelős biztos, Joaquín Almunia szóvivője: az eurózóna növekedését lefelé mutató kockázatok jellemzik - jelentette ki újságírók előtt -, az olajárak emelkedése komoly sokkot jelent a térség gazdaságai számára, ráadásul a pénzügyi piacokon sem nyugodott még meg a helyzet. Mindazonáltal túlzás volna a recesszió kifejezést használni - hangsúlyozta a szóvivő, egyelőre joggal, hiszen nincs még olyan euróország, amelyikben két egymást követő negyedévben zsugorodott volna a gazdaság.
Az eurózóna nagyjai mindenesetre közelebb kerültek a recesszióhoz, rendre csökkenő GDP-ről számoltak be a második negyedévre. A legnagyobb, a német gazdaság 0,5 százalékkal fogyatkozott meg az előző negyedévhez képest - ez csaknem négy év óta az első hanyatlás, ráadásul elég látványos, hiszen az első negyedévben még 1,3 százalékos növekedést értek el. Ez utóbbiban az is közrejátszott, hogy január-márciusban szokatlanul enyhe volt az idő, így az építőipari cégek előbbre hozták beruházásaikat - ez bosszulta meg magát a következő három hónapban, ráerősítve az erős euró, illetve a drága olaj Németországot is sújtó hatásaira. Elemzők szerint azonban a második negyedévi adat lehetett volna rosszabb is, és bár hosszabb gyengélkedési időszakra kell felkészülni, recesszióra azért nem kell számítani Németországban.
Kellemetlenebb meglepetés volt a francia GDP-adat, mert az elemzők 0,1 százalékos negyedéves növekedést vártak, ehelyett 0,3 százalékkal szűkült az eurózóna második legnagyobb gazdasága. Christine Lagarde pénzügyminiszter egyértelműen a világgazdasági környezet romlását, az erős eurót okolta a visszaesésért és egy rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: a francia gazdaság egészséges alapokon nyugszik, a recesszió pedig ki van zárva. Az olasz GDP ugyancsak 0,3 százalékkal zsugorodott a második negyedévben (Napi, 2008. augusztus 11.), ez az előző év azonos időszakához mérten stagnálást jelentett a tartósan gyengélkedő gazdaságban, míg a franciák még 1,1 százalékkal bővültek ilyen összevetésben.
Megtört a sokáig irigylésre méltó spanyol lendület is: az 1993-as recesszió óta nem tettek közzé olyan gyenge GDP-adatot, mint most, a 0,1 százalékos (év/év alapon 1,8 százalékos) pluszt hozó második negyedévben. A kormány rendkívüli ülésre hívta vissza tegnap a szabadságon levő minisztereket - erre emberemlékezet óta nem volt példa -, hogy jóváhagyják azt a 24 intézkedésből álló csomagot, amelytől a lendület visszaszerzését várják. Mint José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök bejelentette, a parlamenti áldás megszerzése után egyebek közt teljesítik azt a korábbi ígéretet, hogy eltörlik a vagyonadót, felgyorsítják az áfa-visszautalásokat, a következő két évben húszmilliárd eurónyi támogatást adnak a kisvállalkozásoknak, illetve a lakásvásárlásokhoz, a korábbi húzóerő, a mára aggasztóan lefékeződött ingatlanszektor pedig arra számíthat, hogy felgyorsítják az engedélyezési procedúrát.
