Oroszország egy állami irányítás alatt álló gabonakereskedelmi társaság felállítását tervezi, amely az ország exportterményeinek mintegy felét vonná felügyelete alá. Amerikai szakértők attól tartanak, hogy Moszkva a gabonát a földgázhoz hasonló diplomáciai fegyverként kívánja kezelni a tőle importfüggésben álló országokkal szemben.
A félelem nem alaptalan, a világ ötödik legnagyobb gabonaexportőre a közelmúltban már visszaélt azzal, hogy a szintén állami tulajdonban lévő Gazpromon keresztül könnyedén manipulálhatja a szomszédos országok, sőt Európa nagyobb részének energia-ellátását - ezen keresztül pedig a lakosság hangulatát is. Ukrajnával szemben fennálló politikai nézeteltéréseinek drasztikus rendezése érdekében attól sem riadt vissza, hogy 2006 év elején egyszerűen elzárja a volt szovjet tagországba vezető gázcsapokat, érthető elégedetlenséget váltva ki ezzel a hideg télben fűtés nélkül maradt ukrán lakosságban saját kormánya ellen. Viktor Juscsenko ukrán elnök akkor mindent megtett annak érdekében, hogy a lakosság kényelme és a társadalmi elégedetlenség féken tartása érdekében kompromisszumra késznek mutatkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnök követeléseivel szemben.
A gabonaexport felügyeletére vonatkozó mostani javaslat hasonlóan kényes helyzet elé állíthatja azoknak az országoknak a kormányait, amelyek mezőgazdasága félkarú óriás lenne csupán az orosz búza nélkül. Az élelmiszerárak elmúlt egy évben tapasztalt drasztikus emelkedése amúgy is jelentősen átalakította a nemzetközi piacokat - többek között Oroszországban is bevezettek olyan rendelkezéseket, amelyekkel a gabonatermények exportját korlátozták, tovább növelve ezzel a keresleti oldalon világszinten kialakult hiányt, egyúttal újabb lendületet adva a megállíthatatlannak tűnő áremelkedésnek.
A Financial Times nyugati diplomatákra hivatkozva most arról számolt be, hogy Moszkva az elkövetkező három év során egy állami irányítás alatt álló kereskedelmi szervvé kívánja átalakítani az élelmiszerpiacok felügyeletét jelenleg ellátó rendszert. A tervek szerint az új intézmény az exportra szánt gabonatermények 40-50 százaléka felett rendelkezne - mindezt úgy érné el, hogy közvetlen irányítása alá vonna 28 állami tulajdonban lévő gabonatározót és export-terminált, köztük az ország legnagyobb exportkikötőjét, a fekete-tengeri Novorosszijszkot is.
Az FT-nek nyilatkozó politikusok értesülése szerint a javaslatot akár már az idén elfogadhatják. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma szerint Oroszország egy ilyen lépéssel jelentős mértékben korlátozhatja a magántőke szerepét a gabonakereskedelemben. A kormányzat által készített beszámoló szerint a Kreml mostani lépésével egyértelműen szembemegy korábbi privatizációs tevékenységével. A Szovjetunió összeomlását követően még a kilencvenes évek során felszámolták a mezőgazdasági termények kereskedelmének állami felügyeletét - ezt követően a belföldi kereskedelemért felelős utódszerv hatásköre folyamatosa csökkent, míg az exportért felelősExportkhelb magánkézbe került.
Oroszország tavaly 3,5 milliárd dollár értékű gabonát exportált az elmúlt évben - elemzői előrejelzések szerint az elkövetkező öt esztendő során a gabonaexport értéke akár a duplájára is nőhet. Moszkvai tervek szerint a tavalyi 13 millió tonna helyett 2012-re akár 25 millió tonna gabonával árasztanák el a világpiacot.
