Négyéves csúcsra, 5,7 százalékra emelkedett júliusban a munkanélküliség az Egyesült Államokban, miután a hetedik egymást követő hónapban csökkent a munkahelyek száma. Az elemzők ezt egyértelműen a recessziós veszély újabb jeleként értékelik, aminek viszont ellentmond a neves Institute of Supply Management (ISM) jelentése. A munkaügyi minisztérium vészjósló adatainak nyilvánosságra hozatala után másfél órával kiadott felmérésük szerint az ISM munkaerő-alkalmazási indexe a júniusi 43,7 pontról júliusban 51,9-re ugrott, s ezzel tavaly október óta először jelezte, hogy a feldolgozóiparban a munkahelyek számának növekedése várható. Ugyanakkor a minisztérium szerint az üzemekben 35 ezerrel csökkent az alkalmazottak száma. Az ISM feldolgozóipari indexe 0,2 ponttal 50,0 pontra esett, vagyis éppen a növekedés és a csökkenés közti felezővonalra. Az európai adatok sem kedvezőek - az eurózóna feldolgozóiparának beszerzési menedzserindexe (PMI) júliusban már a második hónapja csökkent, a júniusi 49,2-ről 47,4 pontra, ami öt éve a legrosszabb eredmény. (Nagy-Britanniában ez az ipari mutató az elmúlt tíz évet tekintve a legmélyebbre, 44,3 pontra zuhant.) Ezt az elemzők elsősorban az olaj árával és az erős eurónak az exportra gyakorolt kedvezőtlen hatásával magyarázzák. Az emelkedő gyártási költségeket a vállalatok nem tudják teljes egészében áthárítani a vevőkre, mert ahol megteszik, ott csökken a kereslet.
