Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A francia parlament törvényt fogadott el, amely gyakorlatilag megszünteti az egy évtizede a szocialista kormány által bevezetett 35 órás munkahetet. Nicolas Sarkozy elnök választási kampányának egyik kiemelt célpontja volt a rövidített munkahét, aminek bevezetését gazdasági hibának minősítette, de annak idején azt állította, hogy nem megszüntetni, csak rugalmasabbá kívánja tenni a szabályozást. Az új jogszabály formailag megtartja az eddigi 35 órás munkahetet, de lehetővé teszi a munkaadóknak és a munkavállalóknak, hogy ennél hosszabb munkaidőben, irodai dolgozók esetében például a jelenleg évi 218 munkanap helyett 235 munkanapban állapodjanak meg. Fontos lépés ez azoknak az intézkedéseknek a sorában, amelyek célja a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele a versenyképesség javítása érdekében, amelyek ugyanakkor számos szerzett jogot és érdeket sértenek. Például a jobboldali kormányok szigorították a sztrájkjogot és a munkanélkülisegély folyósításának feltételeit. Az utóbbiak értelmében megvonhatják a segélyt attól, aki bizonyos számú "ésszerű" állásajánlat közül egyet sem fogad el.
A Forbes által megkérdezett szakértők úgy látják, hogy bár az új szabályozás növeli a munkaerőpiac rugalmasságát, nem oldja meg sem az infláció, sem a gazdaság lassulásának problémáját és az új munkahelyek teremtése ellen hat - azokat a meglevő alkalmazottak hosszabb munkaidejével pótolják majd.
A 35 órás munkahetet 1998-ban vezették be a munkanélküliség csökkentése érdekében, és az intézkedés a francia statisztikai hivatal adatai szerint 2002-ig 350 ezer új munkahelyet hozott létre, de az emiatt a cégeknek nyújtott állami támogatás eurómilliárdokba került a költségvetésnek.
