Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ hét legfejlettebb ipari államát és Oroszországot tömörítő G8 csúcstalálkozóján a vezetők értékelése szerint áttörést sikerült elérni a klímaváltozás elleni harc ügyében. A Japánban, Hokkaido szigetén tartott tanácskozáson megállapodtak abban, hogy 2050-ig legalább 50 százalékkal csökkenteni kell globálisan az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az egész éjjel tartó tárgyalások után kiadott közös közlemény szerint a nyolcak az ENSZ közel kétszáz tagországával - amelyek aláírták a klímaváltozási egyezményt - együttműködve fog dolgozni e cél elérésén, amelynek érdekében köztes célokat és nemzeti vállalásokat kell majd megfogalmazni. Először az egyezmény szempontjából legfontosabb két országgal, Kínával és Indiával kezdenek tárgyalásokat, amelyek képviselői ma csatlakoznak a G8 vezetőihez.
Az amerikaiak jelentős előrelépésnek értékelték a döntést azután, hogy a G8 tavalyi csúcstalálkozója még csak arra tett ígéretet, hogy "komolyan megfontolják" az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének lehetőségét. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy ezzel az unió elérte legfontosabb célját. A környezetvédő szervezetek viszont a határidőt túl messzinek, a megfogalmazásokat homályosnak és bizonytalannak tartják. Ami a 2050-es határidőt illeti, az elemzők szerint ezt az Egyesült Államok politikája tette szükségessé, amelynek kinyilvánított célja, hogy 2020-ra csak stabilizálni hajlandó kibocsátását, s ezután tervezi a csökkentés megkezdését. Vagyis az elfogadottnál korábbi dátum összeegyeztethetetlen lett volna a washingtoni elképzelésekkel.
A találkozó másik vezető témája az olaj és az élelmiszerek árának drasztikus globális emelkedése volt. A résztvevők közleményükben kifejtették, hogy ez a világgazdaságot bizonytalanságba taszítja, veszélyezteti a gazdasági növekedés és persze az árak stabilitását és különösen a legszegényebbeket sújtja. Ugyanakkor a nyolcak - Japán, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok és Oroszország - hosszú távon bíznak gazdaságaik rugalmasságában és a globális növekedés kilátásaiban. Közleményükben ennek ellenére kifejezésre juttatják, hogy közös erőfeszítésre van szükség az áremelkedések mélyen fekvő okainak feltárására és a problémák orvoslására. Rövid távon az olajtermelőknek növelniük kell a termelést és a finomítói kapacitást, de a G8 elismerte az olajtermelők és -fogyasztók közös felelősségét az ehhez szükséges, már középtávon megindítandó beruházásokat illetően. Emellett közölte, hogy fórumot szervez az energiatakarékosság, az energia hatékony felhasználása és az új technológiák témakörében.
Míg a dokumentumok az elemzők szerint egyértelműen arra utalnak, hogy a világ vezető gazdaságai az inflációt minősítették az első számú közellenséggé, a még egyáltalán nem lefutott hitelválságnak csupán egy mondatot szenteltek, leszögezve: "Még léteznek súlyos feszültségek, de az utóbbi hónapokban valamit javultak a pénzpiaci feltételek". Utaltak arra, hogy a fejlődő országoknak is részt kell venniük a világgazdaság stabilizálásában, Kínának például engednie kellene nemzeti valutájának felértékelődését. Nicolas Sarkozy francia elnök szerint a jüannak és a dollárnak túl alacsony, az eurónak túl magas az árfolyama, és az amerikai és az európai kamatok közti kétszeres különbség olyan egyensúlyhiányt okoz, ami negatívan hat az egész világgazdaságra.
Megerősítették korábbi kötelezettségvállalásukat, hogy megkétszerezik az Afrikának nyújtott segítséget, ami évi 50 milliárd dollárt jelent a kontinens legszegényebb országainak. A nyolcak ugyanis három évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy globális segélyprogramjuk összegét az akkori 80 milliárdról 2010-re 130 milliárd dollárra emelik.
