Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Romániában mára lényegében ismeretlen a munkanélküliség, a statisztikák szerint az aktív lakosság 3,8 százaléka munkanélküli, szemben a 7 százalék körüli uniós átlaggal. Ez még nem a belső fellendülés eredménye, a munkaképesek tekintélyes csapata egyszerűen elhagyta az országot, már Románia 2007-es csatlakozása előtt. A folyamat a belépés után tovább erősödött, hiszen a belföldi fizetéseknél mindenhol többre számíthattak a munkavállalók. Hivatalos adatok szerint ma a külföldön dolgozók száma megközelíti a kétmilliót, de egyes becslések inkább a hárommilliót valószínűsítik - csupán Olaszországban több mint egymillió román állampolgár dolgozik.
Az elvándorlás odahaza rövid időn belül szakemberhiányhoz vezetett, mindenekelőtt a könnyűiparban és az építőiparban; piaci szereplők szerint országosan közel 300 ezer asztalosra, festőre, kőművesre és lakatosra volna szükség. A hiány enyhítésére Bukarest állásbörzéket szervez a legfontosabb célországokban, vagyis Spanyolországban és Olaszországban, az ott dolgozó román állampolgárok számára, kevés sikerrel: az eddigi három börze nyomán alig százan tértek haza. A romániai vállalkozások így külföldről kénytelenek pótolni a munkáskezeket: a már megszokott Ukrajna, illetve a Moldovai Köztársaság mellett Kína és Banglades is a küldő országok között van. Az sem szenzáció már, hogy Magyarországról is járnak át dolgozni: mint Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi és régiófejlesztési bizottságának tagja lapunknak elmondta, Románia nyugati megyéiben több ezerre tehető a magyarországi vendégmunkások száma. A volt kereskedelmi miniszter úgy tudja, főleg a temesvári, illetve az aradi ipari övezetben sok a magyarországi munkavállaló, de Bihar vagy Szatmár megyébe is gyakran ingáznak. Az unió 400 millió eurós határ menti régiófejlesztési hozzájárulása meghozta gyümölcsét - emelte ki Winkler -, Erdély nyugati fele jelentős gazdasági fellendülésen ment keresztül. A trend mindenképpen megfordult, Romániából már csak elvétve járnak át Magyarországra dolgozni, míg a magyar vendégmunkások száma Romániában a közeljövőben jelentősen növekedni fog - tette hozzá a képviselő.
Az elmondottakat Cseh Áron, Magyarország leköszönő kolozsvári főkonzulja is megerősítette: pontos adattal a konzulátus sem rendelkezik, de tudják, hogy a magyarországi munkavállalók egyre nagyobb számban érkeznek Romániába, jellemzően az anyaország keleti, fejletlenebb régióiból. Az ingázókat főleg közműépítéseknél, útépítéseknél, nagyobb ingatlanberuházásoknál alkalmazzák, s akkora a harc értük, hogy az olcsó munkaerő sem igazán olcsó már: a bérek egy év alatt átlag 25 százalékkal emelkedtek, a bérköltségek növekedési ütemét tekintve Románia a harmadik helyen áll az EU-ban. Az áprilisi nettó átlagbér 1282 lej volt - reálértékben 14,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál -, a minimálbér összege a januári emelés óta 500 lej (136 euró). A kormány július elsejével további 40 lejes emelést tervezett, ám a negatív makroadatok tükrében ettől elállt: Paul Pacuraru munkaügyi miniszter szerint az emelés olyan bérlavinát indítana be, aminek a fedezetét a gazdaság jelenlegi állapotában nem tudná kitermelni. A szakszervezetek általános sztrájkot és utcai megmozdulásokat helyeztek kilátásba.
