Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bírálók szerint túl nagy fába vágta a fejszéjét a Donald Tusk vezette jobbközép lengyel kormány, amikor úgy határozott, hogy 2011-ig magánkézbe ad 740 állami vállalatot - írja a Czech Business Weekly. A kabinet azzal indokolja a döntést, hogy az üzleti befektetők megjelenése a társaságok életében átláthatóvá teszi működésüket, javítja versenyképességüket és csökkenti a korrupciót. A kalapács alá kerülő cégek között vannak hajógyárak, gyógyszeripari, vegyipari, elektronikai és építőipari vállalatok, valamint utazási irodák is. A kormány még a lengyel gazdaság koronaékszereinek tekinthető társaságok egy részében őrzött részesedését is felkínálja, el akarják adni például a PZU biztosítótársaság és az ország legnagyobb bankja, a PKO Banki Polski egy részét. Ugyanakkor bizonyos stratégiai vállalatok nem kerültek be a csomagba. Ezek közül talán a PKN Orlen olajvállalat a legfontosabb. A privatizáció részeként 19 társaságot bevezetnek a varsói tőzsdére, legtöbbjüket 2008-ban és 2009-ben. Ezek között lesz bank, növényvédőszer-gyártó és logisztikai cég is. Az egyik legnagyobb falat a 2008 végére nyilvános társasággá váló PKO lehet, amelyben 30 százalékra akarják mérsékelni az állami tulajdonhányadot.
A kormány becslése szerint 30 milliárd zloty (8,68 milliárd euró) bevétel folyhat be a tömeges magánosításból. Elemzők ugyanakkor ezt optimista előrejelzésnek tartják, amit azzal támasztanak alá, hogy például a 2008-ra előirányzott 2,3 milliárd zlotys bevételből az első negyedévben csak 109,5 milliót sikerült realizálni, ami a teljes összegnek nem egészen az öt százaléka. Az említett korlátozás miatt a vevőknek be kell érniük a szerényebb árbevételt és profitot elérő vállalatokkal, hiszen a tíz legnagyobb ilyen cég közül csak a PZU és a PKO kerül kalapács alá. A legnagyobb tíz lengyel vállalat közül egyébként nyolc az állam kezében van. Ugyanakkor ha sikerül végrehajtani az ambiciózus privatizációs programot, az nem fogja azt jelenteni, hogy Lengyelországban fehér hollóvá válnak az állami vállalatok. Jelenleg 1237 olyan állami céget tartanak nyilván az ország cégbíróságai, amelyek közül 350 csődben vagy csőd közeli állapotban van.
A politikai pártok közül a kormánykoalíciót alkotó liberális demokrata irányzatú Polgári Platform (PO), illetve a konzervatív Lengyel Néppart (PSL) támogatja a privatizációt, ám a fél évvel ezelőttig hatalmon lévő ultranacionalista Jog és Igazságosság (PiS) hevesen ellenzi, a szintén ellenzéki Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) pedig óvatosan foglal állás. A PiS szerint kiárusításszerű magánosításról van szó, a kormány csak azt nézi, hogy minél előbb a lehető legmagasabb áron túladjon a vállalatokon, nem törődik azzal, hogy így levágja az aranytojást tojó tyúkokat. A PiS egyébként kormányzása idején 8,5 milliárd zloty privatizációs bevételt tervezett, amelyből 2,6 milliárdot realizált. Az SLD attól fél, hogy egyesek meggazdagodását szolgálhatja a program végrehajtása, ám elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a párt magából indulhat ki, hiszen 2001 és 2005 közötti regnálása idején elég sok példa volt az ilyenfajta privatizációra. Az SLD-nek ugyanakkor csak a program tempója ellen van igazán kifogása, nem magát a privatizációt ostorozza.
