A bankok és brókercégek még legalább 35 milliárd dollárnyi leírást nem tűntettek fel eredmény-kimutatásaikban, noha ezek a tételek szerepeltek a mérlegükben, jelentette a Bloomberg az amerikai pénzügyi felügyelet értékelésére hivatkozva.
A Citigroup például 2 milliárd dollárral csökkentette a kezében lévő értékpapírok értékét a hanyatló jelzálog-kötvények miatt a felügyelethez benyújtott mérlegében, ugyanakkor erről sem az eredmény-kimutatásában, sem a beszámoló utáni konferenciabeszélgetésen nem tett említést. Az ING 3,6 milliárd eurónyi leírásról számolt be mérlegében, miközben mindössze 80 milliónyit hozott nyilvánosságra.
Az amerikai könyvelési szabályok szerint a fenti gyakorlat nem törvénytelen, ugyanis az eredmény-kimutatásban a hosszú távú, folyamatban lévőnek tekintett ügyletek nyereségét vagy veszteségét nem kell feltüntetni. A veszteségek "beismerésétől" vonakodó bankok azzal magyarázzák gyakorlatukat, hogy a veszteségek csökkenni fognak, ha a tőkepiacok végre magukhoz térnek. Az egyik ilyen bank, a holland ING azt állítja, hogy kötvények értékének csökkenése egészen addig irrelevánsnak tekinthető, amíg a mögöttük álló jelzálogkölcsönök nem dőlnek be.
A problémák beismerésének halogatása nem új dolog, az 1990-es években a japán bankok próbálkoztak ezzel a felügyeletek közreműködésével, miután a japán irodapiac összeomlott. Szakértők szerint ez a mentalitás nagyban hozzájárult a japán gazdaság több mint egy évtizedig tartó stagnálásához. Egyes közgazdászok pedig az amerikai törvénykezés miatt az ország bankjai még nagyobb veszélyben vannak, mint a japán bankok voltak az 1990-es években.
A másodlagos amerikai jelzálogpiaci válságon ezeket a tételeket nem számolva 344 milliárd dollárt buktak a világ vezető pénzintézetei. Ezek a bankok eddig 263 milliárd dollárnyi tőkeinjekciót szereztek független alapoktól.
