Egyre élesebb harc folyik Oroszországban azokért a milliárdokért, amelyeket a tervek szerint az ország első szuverén vagyonalapjába kíván elhelyezni a kormány. Az alapvető ellentét a külföldi befektetések pártján álló pénzügyminisztérium és jegybank, valamint a hazai gazdasági lobbik között alakult ki. Az energiahordozók exportjából befolyt jövedelemből a kormányzat 162 milliárd dollárt tett félre, amit két alapba csoportosítottak. A nagyobb részből az úgynevezett tartalékalapot állították fel, a jóléti alapba pedig 33 milliárd dollár került, amiből a tervek szerint kockázatosabb befektetéseket eszközölnek. Jelenleg mindkettőt első osztályú kötvényekben tartják, de az illetékeseknek október 1-jéig el kell készíteniük a jóléti alap befektetési tervét, amivel az átalakul az első orosz szuverén befektetési alappá.
Dmitrij Pankin, az alapot felügyelő pénzügyminiszter-helyettes szerint ehhez az kell, hogy a kormány hozzájáruljon 30-50 milliárd dollár 5-7 éves lekötéséhez, ezzel lehetővé téve a külföldi részvényekbe való portfólióbefektetéseket. A különböző ipari érdekcsoportok ezzel szemben azért lobbiznak, hogy a pénzt belföldi részvények vásárlására vagy a bankrendszer támogatására fordítsák. Pankin - nyilván a összebékítés szándékával - kifejtette, hogy ha az olajárak csökkenése miatt esnének az ebből származó bevételek, akkor a befolyó összeg egy részét a belföldi piacon lehetne elhelyezni, illetve a későbbiekben a nyugdíjrendszer finanszírozására lehetne fordítani. Pankin mögött főnöke, Alekszej Kudrin pénzügyminiszter áll, aki azzal, hogy megtarthatta helyét az új, Vlagyimir Putyin vezette kormányban, jelentősen megerősítette a tavaly erősen megingott helyzetét. (Novemberben korrupciós és egyéb vádakkal letartóztatták Pankin elődjét, Szergej Sztorcsakot, és ezt sokan úgy értékelték, hogy Kudrin pozíciói meggyengültek.)
