A tanácskozáson - amelyen részt vesz Robert Zoellick, a Világbank elnöke és Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója is - Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára elismételte korábbi figyelmeztetését, hogy az alapvető élelmiszerek drágulása tönkreteheti a szegénység elleni küzdelemben az elmúlt években elért eredményeket, gazdasági válsághoz és a politikai stabilitás felborulásához vezethet.
Ban rendkívüli intézkedéseket sürgetett a legszegényebbek élelmezésének biztosítása érdekében, de nem konkretizálta, mire gondol. Nyilvánvaló, hogy a válság hatással lesz a WTO keretében folyó szabadkereskedelmi tárgyalásokra - amelyek érintik a tagországok agrártámogatási és mezőgazdasági piacvédelmi rendszereit -, illetve arra a vitára, amely a bioüzemanyagok gyártása érdekében az élelmiszer-termeléstől elvonható földterületek korlátozásáról folyik.
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP), amely évente 85 millió rászoruló ellátását segíti, konkrétabb állásfoglalást tett közzé. E szerint a kialakult helyzetben idén 100 millióval több ember szorul élelmiszersegélyre, mint korábban. Ahhoz, hogy a szervezet segíthessen az élelmezésükben, 755 millió dollár pluszforrásra van szüksége.
A WFP az elmúlt hónapokban egyre nehezebben tudta megvásárolni azokat az alapvető élelmiszereket, amelyeket szétoszt a szegények között. Eközben több ázsiai ország további lépéseket tett az áremelkedések hatásának enyhítésére.
A Fülöp-szigeteki kormány úgynevezett rizskártyát bocsátott ki, amelynek ellenében a rászorulók a mindenkori piaci ár feléért juthatnak hozzá ehhez az alapvető élelmiszerhez. Malajziában támogatni fogják a hazai élelmiszer-termelőket, ezzel akarják biztosítani, hogy az alacsony jövedelmű rétegek meg tudják fizetni az árakat. A vietnami kormány szigorú büntetéssel fenyegette meg a rizsspekulánsokat, akik egyebek mellett áruvisszatartással hajtják fel az árakat.
