Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bő másfél évtizede igencsak mélyről indult egykori szovjet köztársaságok egy része mára lélegzetelállító gazdasági növekedést produkál, ezzel együtt azonban hasonló mértékű inflációval is meg kell küzdeniük. Lettország ebben egyenesen Európa-csúcsot állított fel: a februári 16,7 után márciusban 16,8 százalékra gyorsult a pénzromlás üteme, ami a legmagasabb a 27 tagú Európai Unióban. Az eurózónában mért márciusi 3,5 százalékot csaknem ötszörösen meghaladó pénzromlás hatása egyre drasztikusabb: míg 2007 februárjában 29 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ez idén februárra 1 százalékra apadt. Egy év alatt az élelmiszerek 21, a szeszes italok és dohányáruk 45, a lakhatási költségek (víz, áram, gáz, fűtés) 25 százalékkal drágultak.
Litvániában, ahol az előző inflációs adat már a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványhoz vezetett, éves összevetésben az előző havi 10,8-ről márciusban 11,3 százalékra nőtt a pénzromlás - az élelmiszerárak 18,1, a lakhatási költségek 17,6 százalékkal emelkedtek -, ehhez hasonlóra 1997 januárja óta nem volt példa. Ezzel Lettország és Bulgária után a balti ország a harmadik az uniós listán. Észtországban is közel tízéves csúcson járt az inflációs mutató: februárban még 11,3 százalékot mutatott, de márciusban 10,9-re csökkent, miután az élelmiszer- és üdítőárak növekedése 17,1-ről 16,7 százalékra lassult és a lakhatási költségek emelkedése is 15,2 százalékról 14,9 százalékra mérséklődött.
A térség rekordere kétségtelenül a nem EU-tag Ukrajna, ahol márciusban ugyan csak nyolc éve a legmagasabbra hágott a pénzromlás éves mértéke, ám az a maga 26,2 százalékával messze maga mögé utasította Európát. Az inflációt itt is főleg az élelmiszer és az energia fűtötte, de jócskán rátett a kormány gazdaságpolitikája is, miután elkezdték a kárpótlás kifizetését azoknak, akik a Szovjetunió, illetve az állami Szberbank összeomlásakor elvesztették megtakarításaikat. Ez fejenként 200 dollárnak felel meg, de a duplájára tervezik emelni, ha ezt lehetővé teszik a privatizációs bevételek. A kormány szerint ezek a kifizetések csak 1,5 százalékkal járulnak hozzá az inflációhoz, ezzel együtt az elemzők úgy látják, hogy az idei már az ötödik év lesz, amikor Kijev nem tudja az inflációt a jelenleg 10 százalék alattira tervezett szinten tartani - a Nemzetközi Valutaalap 17,2 százalékra számít.
