Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Európa figyelme ismét Ukrajna felé fordul, miután a Gazprom bejelentette: ma délelőtt 10 órától 25 százalékkal csökkenti a keleti szomszédjának szállított gáz mennyiségét, és általános a félelem, hogy megismétlődik a 2006 eleji gázháború, amit megsínylett a kontinens ellátása is.
A világ legnagyobb gáztársasága arra hivatkozik, hogy Kijev vasárnapig csak 765 millió dollárt fizetett ki 1,5 milliárdos tartozásából. Az ukrán kormány viszont azt állítja, hogy már 1 milliárdot utalt át a közvetítő vállalatoknak, amit igazolni is tud, ahhoz pedig semmi köze, hogy a Gazprom többségi tulajdonában levő közvetítő cégek miért késlekednek a pénz továbbküldésével. Ráadásul úgy tűnik, értelmezési vita is van a felek között. Míg az ukránok szerint a két ország államfői abban állapodtak meg, hogy most csak a tavalyi gázszállításokért járó 1 milliárdot kell befizetniük, az orosz vállalatóriás a teljes tartozás kiegyenlítését, valamint az erre az évre még meg sem kötött szállítási szerződések aláírását követeli. Ezek hiányára hivatkozva Julia Timosenko ukrán miniszterelnök nem is akarja elismerni az idén szállított gáz ellenértékeként követelt félmilliárd dolláros követelést.
A helyzetet tovább bonyolítja a Déli Áramlat ügye. A többek között magyar részvétellel épülő vezeték fontos célja elkerülni az Európa gázellátásának biztonságát fenyegető csatározások miatt Ukrajnát. Azonban a vezeték Fekete-tenger alatti nyomvonala csaknem teljes hosszában az ukrán gazdasági övezethez tartozó kontinentális talapzaton fut végig - jegyezte meg a Kommerszant. Moszkvát azonban - úgy tűnik - ez sem készteti kompromisszumra a fizetés kérdésében.
