Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mi a véleménye a jelenlegi magyarországi gazdasági helyzetről és a kilátásokról?
- Magyarország gazdasági szempontból nehéz időszakon megy át és radikális reformokra van szüksége. Egy olyan ország képviselőjeként, amelynek jelentős befektetései vannak itt, örvendetesnek tartom, hogy a kormány radikálisan próbálja megoldani a problémákat. Mint ismeretes, programját általánosságban jóváhagyta az Európai Unió is. A részleteket illetően, például amikor az adórendszer módosítása hátrányosan érinti az itteni brit beruházásokat, elmondjuk a véleményünket, de egyébként ez nemzeti ügy.
Ami a távlatokat illeti, Magyarország képességei változatlanul jók. Az itteni brit nagybefektetők, akik távlatokban gondolkodnak - bár lehet, hogy most nehéz időket élnek -, elemzéseik alapján nagyon optimisták. A gazdasági alapok stabilak, az elmúlt évek során nem változtak jelentősen.
- Hogyan alakulnak kétoldalú kapcsolataink?
- Jelentős a brit gazdaság magyarországi jelenléte. Amikor először dolgoztam Budapesten, vagy tizenöt évvel ezelőtt, egy maroknyi brit cég működött itt, most a brit kereskedelmi kamarának mintegy 200 tagja van, és természetesen nemcsak ezek a vállalatok tevékenykednek Magyarországon. Ami a beruházásokat illeti, a mi számításaink szerint a britek a negyedik legnagyobb közvetlen külföldi befektetők Magyarországon. Kereskedelmi forgalmunk értéke mintegy évi 3 milliárd font, amiben a magyar export nagyobb az importnál, de egészében egészséges kereskedelmi mérlegről beszélhetünk.
Jelenleg azonban nehéz több brit befektetőt arra bátorítanunk, hogy jöjjenek ide. Ennek nemcsak a gazdaság lassulása az oka. A cégek szeretnének átláthatóbb viszonyokat, egyes következetlenségek felszámolását, például az adószabályok értelmezésében. Vannak gondok a kiszámíthatósággal is, említhetném új adók bevezetését egyik napról a másikra. Ezekről párbeszédet folytatunk a kormánnyal, és bízunk abban, hogy a nem túl távoli jövőben megoldódnak a problémák.
- És a gazdasági szférán kívül milyen a helyzet?
- Kapcsolataink általában igen jók, nemcsak miniszteri szinten, hanem az alatt és fölött is - az önök miniszterelnöke találkozott mind Tony Blair volt, mind Gordon Brown jelenlegi miniszterelnökkel, és megbeszéléseik szokatlanul sokáig tartottak. A szakmai munkaszinteken számos olyan megbeszélés zajlik, amelyek nem is tartoznak a nagykövetség hatáskörébe, vagyis kapcsolataink gyökerei mélyre nyúlnak és mintegy önfenntartóak. Nem csekély a jelentősége annak sem, hogy Magyarország fontos szövetségesünk Afganisztánban. Nagykövetségünk is igen aktív, bár természetesen nem azon a szinten, mint az uniós csatlakozás előkészítésének időszakában volt. Számos szemináriumot szerveztünk a közös agrárpolitikáról, az uniós költségvetés reformjáról, az éghajlatváltozásról, és ugyancsak fontos munkát végez a British Council, többek között a személyes kapcsolatok elősegítésében.
- Milyennek látja Nagy-Britannia és az EU kapcsolatát?
- A médiát figyelve általában az a benyomás alakul ki az emberekben, hogy Nagy-Britannia mintha csak félig-meddig lenne az Európai Unió tagja - márpedig ez nem igaz. Nem alkalmazunk egyes uniós szabályokat (opt-out), de ez más országokra is igaz. Nagyon is részt veszünk az uniós politika formálásában. Sok kérdésben a tagországok jelentős csoportjával azonos a véleményünk, és gyakran mi vezetjük a rohamot ezekben, de igen ritkán kerülünk olyan helyzetbe, hogy nem kapunk megfelelő támogatást más országoktól. Nyíltságot, együttműködést és versenyképességet akarunk.
- A kormányváltozás hozott-e módosulást a brit uniós politikában?
- Ami a Gordon Brown kormányra kerülése utáni változást illeti, ez nem a brit álláspont módosulásával, hanem az EU menetrendjének megváltozásával függ össze. Eddig a lisszaboni szerződés uralta a terepet, a belső, intézményi változásokra összpontosított az unió, most reményeink szerint egy sokkal inkább kifelé tekintő korszak jön. Fontos dolgok történnek. A globalizáció hatalmas kihívást jelent, de ugyanakkor óriási lehetőségeket is. Azt szeretnénk elérni, hogy az EU-t a világ modern, dinamikus és a jövőbe tekintő szervezetnek lássa. Azt vizsgáljuk, hogyan lehetünk versenyképesebbek a világgazdaságban, mit tehetünk a klímaváltozás ellen, az energiafronton, a világ életszínvonalának emeléséért. Meggyőződésünk, hogy ezek a kérdések a jövőben egyre gyakrabban szerepelnek majd az uniós tanácskozások napirendjén.
- Brüsszel háza táján már minden lényeges kérdést megválaszoltak?
- Természetesen belül is vannak fontos, megoldásra váró problémák, például az uniós költségvetésé. A közös mezőgazdasági politika (CAP) reformra szorul. Szerintünk az a pénz, amit ebbe öltek az elmúlt években, nem szolgálja azt a célt, amire a CAP-ot létrehozták. Igazából a legtöbb európai farmernek sem használ, s környezetvédelmi szempontból is megkérdőjelezhető. Ezeket a pénzügyi forrásokat inkább olyan strukturális, kohéziós alapokba kellene átvinni, amelyek a szegényebb tagországok - köztük egyelőre még Magyarország - felzárkózását segítik, illetve a versenyképesség növelésére, innovációra, kutatásra és fejlesztésre fordítani, mivel ezekre a fontos célokra nincs többletforrás.
