Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Egyesült Államokban az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a hátrányos szociális helyzetű diákoknak a leggazdagabb magánegyetemeken, például a Harvadon és a Yale-en van esélyük ingyen tanulni, míg az alacsonyabb tandíjat kérő, de szegényebb állami felsőoktatási intézményekben nincs. Az előbbiek a tehetősektől beszedett nagyobb összegekből - a Harvardon az alapképzésben 46 ezer dollár az éves tandíj -, továbbá alapítványi forrásból finanszírozzák a szegények tandíjmentességét. Ez azonban megéri nekik, ugyanis tovább erősíti piaci pozíciójukat, hiszen így el tudják szipkázni versenytársaik elől a legtehetségesebb diákokat.
Az állami egyetemek diáksága eközben azért harcol, hogy legalább öt évre befagyasszák a tandíjakat, ugyanis nem tudnak lépést tartani a költségek növekedésével. Van olyan egyetemista, aki 21 évesen már 14 ezer dolláros diákhitel-adósságot halmozott fel, s még így is három állást kell vállalnia, hogy fizetni tudja költségeit. A University of Californián a megélhetés, az utazás, a tankönyvek költsége és a tandíj együtt évente 24 ezer dollárt tesz ki, ami több mint egy Toyota Prius hibrid autó ára. A California State Universityn - részben a kisebb tandíjnak köszönhetően - "csak" 15 ezerrel kell számolnia az átlagdiáknak, de még ebből is vehetne egy Toyota Corollát.
