Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bosznia-Hercegovina várhatóan 2008-ban is negatív és pozitív gazdasági folyamatok között vergődik majd - állapítják meg a BalkanInsight.comnak nyilatkozó közgazdászok. A növekedés évek óta 5-6 százalék, és ez a tempó tartható, az infláció 2 százalékos és az idei évben kerülhet sor számos, jelentős bevételt ígérő privatizációra, így a BH Telecom, az ország legnagyobb mobiltársasága és az Aluminij Mostar fémfeldolgozó eladására. Bosznia várhatóan aláírja a stabilitási és együttműködési szerződést az Európai Unióval, ami utat nyithat a bosnyák áruk előtt az unió piacaira és minden bizonnyal erősíti a külföldi befektetők bizalmát is az ország iránt. A Foreign Investment Promotion Agency becslése szerint 2007-ben 1,6 milliárd euró külföldi tőkebefektetés érkezett Boszniába, és 2008-ban is ekkora összegre lehet számítani.
A gondok és kockázatok felsorolása azonban sokkal hosszabb a pozitívumokénál. Mindenekelőtt erős a politikai bizonytalanság, mivel a többnemzetiségű ország politikai elitje szétforgácsolt. Óriási kockázatot jelent az utóbbi időben felpörgött infláció, miután Bosznia-Hercegovina védtelen az olajárak növekedésével szemben, ráadásul azzal is szembe kell néznie, hogy mivel valutáját, a konvertibilis márkát az euróhoz kötötte, magára húzta annak erősségét a dollárral szemben.
Mélyebb, strukturális problémát jelent, hogy a feketegazdaság aránya minimum a GDP 17 százaléka, de egyes becslések szerint akár 50 százalék is lehet. A bruttó hazai termék 17 százaléka nem a hazai gazdaság teljesítményéből adódik, hanem a külföldön dolgozó boszniaiak hazautalt jövedelmeiből. A hivatalos munkanélküliségi ráta 40 százalék, a lakosság 18 százaléka él mély szegénységben.
A két évvel ezelőtt bevezetett 17 százalékos általános forgalmi adót a helyi szakemberek egyszerre a jó és a rossz megtestesülésének tartják. Egyfelől ennek köszönhető, hogy megugrottak a költségvetés bevételei, ugyanakkor a nagyobb befizetés megterhelte a gyenge üzleti szervezeteket, amelyek addig is nyögtek a túlméretezett, nem hatékonyan működő közszolgáltatási szektor súlya alatt.
Az EU tavalyi országjelentése elmarasztalta Boszniát a reformok lelassulása miatt, valamint azért, mert a politikai erők között nincs konszenzus a követendő gazdaságpolitika alapjait illetően. A Világbank éves üzleti listáján, ami aszerint minősíti az országokat, hogy mennyire nyújtanak kedvező üzleti környezetet a vállalatoknak, a 2006-os 95. helyről a 105.-re csúszott vissza az ország.
Egy szakértő a következőképpen foglalta össze Bosznia-Hercegovina dilemmáját: egy olyan országnak, amelyben óriási a feketegazdaság aránya, kiterjedt a korrupció és a szervezetek működése nélkülözi a hatékonyságot, éveken át tartó gyors növekedésre van szüksége ahhoz, hogy talpon tudjon maradni addig, amíg végrehajtja az elkerülhetetlen alapvető működési reformokat.
