Bulgáriában szinte mindennap újabb és újabb nagyberuházásokat jelentenek be, a kormány büszkén ad hírt a külföldi tőkéből épülő bevásárlóközpontokról, golfcentrumokról és lakóparkokról. Az ingatlanpiaci boom sok munkahelyet teremt és az országot irányító szocialista kabinet az év végén meg abban bízott, hogy a 2006-os 6,1 százalékról 2007-ben 6,5-re gyorsult a gazdasági növekedés. Ha ez nem is teljesül - a harmadik negyedévben 4,5 százalékra lassult a GDP bővülésének üteme a 2006. július-szeptemberi 6,7-ről, mivel a szárazság miatt visszaeső mezőgazdasági termelés elfedte az ipari termelés és a szolgáltatások bővülését -, akkor is irigylésre méltónak tűnhet az első 9 hónap 5,7 százalékos bővülése. A szép számok azonban súlyos aránytalanságokat takarnak.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy ha Bulgáriában nem változik a beruházások szerkezete, annak már középtávon negatív hatásai lehetnek. A Világbank szerint az ország sosem éri utol az EU átlagos jövedelemszintjét, ha továbbra is csak évente kétszázalékos ütemben nő a munka termelékenysége.
2006-ban 4,36 milliárd euró közvetlen külföldi tőkebefektetés valósult meg Bulgáriában, ám ebből 3,2 milliárd az ingatlanpiacra áramlott, miközben a feldolgozóiparba csak 804 millió érkezett. A szolgáltatások - elsősorban a pénzintézeti, kereskedelmi és ingatlanpiaci szolgáltatások - a bolgár gazdasági teljesítmény több mint felét adják, míg az ipar csak 30 százalékot ad hozzá ehhez, a mezőgazdaság súlya pedig csökken.
Rosszul jön a bolgároknak, hogy a világ hitelpiacain nehezebb pénzhez jutni, hiszen az ország lakossága a szocializmus éveinek szegénysége után sokszor erején felül költ fogyasztási cikkekre. 2007 októbérig 60 százalékkal nőtt a lakossági hitelállomány, miközben a megtakarítások csak 30-cal. A novemberben éves összehasonlításban 12,6 százalékra gyorsult inflációhoz képest sok kölcsön reálkamata a nullához közelít, ami tovább ösztönzi az eladósodást. A fogyasztói kereslet által is hajtott, megugró import nyomán az 2007-ben várhatóan 21 százalékra nő a folyó fizetési mérleg hiánya, amit egyre nehezebben ellensúlyoz a külföldi tőkebeáramlás, s ez a gond csak még nagyobb lesz a hitelpiaci válság miatt. Szakértők szerint az 1996-1997-eshez hasonló pénzügyi krízis - amely csődbe taszította a bankok harmadát - ugyan nem fenyeget Bulgáriában, mivel a pénzintézeti szektort nyugati bankok ellenőrzik, de a fiskális politika megszigorítása nélkül keménynek bizonyulhat a ma még szárnyaló bolgár gazdaság földet érése.
