Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre nem szorítja kötelező előírások közé a jelzálog-hitelezéssel foglalkozó európai pénzintézeteket az Európai Bizottság: az e téren követendő politikákat a várakozásoknak megfelelően egy fehér könyvben összegzik, nem lett direktíva a belső piacért felelős biztos, Charlie McCreevy javaslatcsomagjából (Napi, 2007. december 11.). A javaslatok célja azonban változatlanul az, hogy az uniós polgárok könnyebben tudják kiválasztani a nekik megfelelő jelzáloghitelt, akár úgy is, hogy azt nem a saját országukban veszik fel. Ehhez arra volna szükség, hogy az egyes tagállamok világos és egyértelmű tájékoztatást nyújtsanak a náluk érvényes feltételekről, illetve hogy erre rászorítsák az ott működő jelzálog-hitelezőket. A választás megkönnyítéséhez az EU minden országában standard módon kellene definiálni az éves kamatot, illetve azt is el kellene érni, hogy a hitelfelvevők könnyebben tudjanak megszabadulni finanszírozhatatlan terheiktől, ha később jobb feltételekkel jutnának egy másik hitelhez. Ha legalább ezekkel az eszközökkel sikerülne növelni a versenyt, az évente 470 euróval mérsékelhetné egy 100 ezer eurós jelzáloghitel kamatait - állítják a bizottsági szakértők becslései. A bizottság elismeri, hogy politikailag érzékeny területről van szó - áll a tegnap kiadott dokumentumban, amely többször hangsúlyozza: még nem született döntés arról, milyen jogszabályi eszközzel lehetne a legjobban elérni az európai jelzálogpiac integrációját. A testület mindenesetre a fogyasztóvédők túlzott igényeinek sem tesz eleget: már visszautasították azokat a követeléseket, amelyek szerint a hitelezőket törvényben kellene kötelezni arra, hogy a hitelfelvevőket tájékoztassák, számukra melyik lenne a legjobb kölcsön.
