Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Igencsak akadozva folyik a kiotói jegyzőkönyvet 2013 után felváltani hivatott "bali menetrend" kidolgozása az ENSZ közel 190 tagállamának részvételével folyó klímakonferencián. A törésvonalak elsősorban a fejlett és a fejlődő országok között húzódnak, de a fejlett országok között is nézeteltérések vannak. Ez utóbbiak között az EU a környezetvédelem élharcosa: már korábban önként vállalta szén-dioxid-kibocsátásának 20 százalékos mérséklését, s most támogatja azt a határozattervezetet, amely kötelezően előírná, hogy a fejlett ipari országok 2020-ra az 1990-es szint 25-40 százalékával csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezt azonban nemcsak az Egyesült Államok, de Japán, Kanada és Ausztrália sem hajlandó aláírni, ezért a tervezet legújabb változatában már csak a kiotói jegyzőkönyv aláíróitól várná el ezt - vagyis kihagyná az USA-t, ez viszont megszüntetné az egyezmény egyetemes érvényét. A fejlődők ugyancsak ki akarják vonni magukat a szerintük gazdasági fejlődésüket akadályozó szén-dioxid-kibocsátás korlátozás alól, szerintük ez a fejlett államok feladata. Bár Kína hajlandó némi önkorlátozásra, a csoport másik kulcsországa, India nem. A határozattervezet értelmében a fejlett ipari államoknak 2009. február 15-éig be kell jelenteniük, mit vállalnak a klímaváltozás elleni harcban, hogy elegendő idő legyen a kiotói jegyzőkönyv hatályának megszűnéséig egyeztetni és ratifikálni a döntéseket.
Bár szerény, de konkrét eredménye a bali tanácskozásnak egy olyan új ENSZ-alap létrehozása, amelynek célja a klímaváltozás áldozatainak megsegítése, vagyis a segélynyújtás az aszály vagy a tengerszint emelkedése által sújtott szegény országoknak. A tervet elvben már jóváhagyták a kormányok. Az alapban egyelőre csak 36 millió dollár van, de Yvo de Boer, az ENSZ klímatitkárságának vezetője szerint az összeg 2012-re 1,6 milliárdra emelkedhet. A szakértők ezt is igen kevésnek tartják: egyedül Afrikában 2020-ra 250 millió embert fenyeget vízhiány, s az Oxfam szerint a fejlett országoknak évi 50 milliárd dollárba fog kerülni az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz.
