A hírek szerint szóba került a két ország energetikai kapcsolatainak - azaz az orosz gáz magyarországi importjának - kérdése is, melynek aktualitását növeli, hogy a múlt héten előzetes megállapodás született a közép-kelet-európai országok gázszolgáltató cégeinek vezetői között egy 27 ezer kilométeres, közös üzemeltetésű gázvezeték létrehozásáról.
A Mol által javasolt gázszállító multit jó ötletnek tartotta a múlt hét szerdán tartott találkozón megjelent összes ország energetikai cégének vezetője. A magyar cég kezdeményezéséhez első körben csatlakoztak Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Románia, Bulgária és Ausztria gázszállító vállalatai, hogy a javaslat szerint közös tulajdonosi irányítás és menedzsment alatt működő vállalatban egyesítsék az érintett országok gázszállításra szolgáló eszközeit és további vezetékeket építhessenek. A regionális ernyőként funkcionáló cég egyik legnagyobb előnye az volna, hogy az adott országok kormányainál jóval hatékonyabban tudná az energiaszolgáltatást működtetni, illetve az abban részt vevő egyes országok érdekeit érvényesíteni.
Gyurcsány Ferenc kedden - egy nappal a Mol javaslatát megelőzően - azt nyilatkozta egy orosz napilapnak, hogy minden megoldásra nyitott, amivel biztosítani tudja az ország gázellátásának biztonságát, hiszen mindig kockázatos egyetlen szállítótól függeni, és Magyarország számára Oroszország ma ilyen szállító, ráadásul gázvezeték is csak egy van, ami önmagában kockázati tényező.
A rendelkezésre álló megoldások száma korlátozott ugyan, de első látásra mégis nyílik lehetőség a Gazpromtól való függés enyhítésére. A Kóka János által nagy vehemenciával promotált EU-kezdeményezés, a közép-ázsiai gázt a Balkánon és Magyarországon Nyugat-Európába szállító Nabucco-vezeték építésének célja ugyanis éppen az európai országok gázellátásának diverzifikálása lenne, egyértelmű alternatívát kínálva a Gazprom által biztosított energiahordozóval szemben. A Mol által a gázszolgáltatók számára felvázolt NETS (New Europe Transmission System) mint a térség nagy tőkeerősségű vállalata pedig arra is alkalmas lehetne, hogy akár a Nabucco-projektben is komoly szerepet vállaljon.
Egy ilyen kaliberű vállalkozáshoz azonban a nemzeti olajtársaságok vezetőinek fejbólintása még nem elégséges, ahhoz az érintett országok politikusainak és szabályozó hatóságainak támogatása is szükséges. A magyar és orosz kormányfők találkozása azonban azt a látszatot is keltheti, mintha a magyar kormány feje épp arról tájékoztatta volna a Molt, hogy nem kíván az általa felvetett kezdeményezés mögé állni. Hiszen a pénteki találkozót követően Gyurcsány Ferenc a Népszabadság szerint úgy nyilatkozott, hogy Zubkov "ígéretet tett arra, hogy az épülő Déli áramlat gázvezeték eléri Magyarországot", azaz a korábban nyitottként kezelt kérdést részéről - legalábbis egyelőre - lezártnak tekinti.
A Kommersant értesülése szerint a Gazprom a Déli áramlat tervének megfogalmazását követően először nem az olasz Eni gázszolgáltatót kereste fel, hogy önmagának partnert találjon, hanem a Molt próbálta maga mellé csábítani, látszólag eredménytelenül. A Mol által felvetett NETS-rendszer is a Gazprom regionális egyeduralmának korlátozását igyekszik megvalósítani, és a Nabucco gázvezeték is épp a piaci verseny kialakítását hivatott elősegíteni.
A magyar kormány energetikai kérdésekhez köthető kommunikációs stratégiája azonban a minden lehetséges lovat egy fenékkel elve mentén szerveződik, hiszen míg Kóka János az ország Nabuccóval szembeni elkötelezettségéről biztosította az európai közvéleményt újra és újra, addig Gyurcsány Ferenc pénteki nyilatkozata épp a Déli áramlat mellett foglalt állást, amikor a Népszabadság szerint azt mondta, hogy "Magyarország EU-tagként pragmatikus viszonyra törekszik Oroszországgal, mivel az együttműködésnek nincs alternatívája."
Épp az alternatíva nélküliség volt ugyanis az EU energiaügyi biztosának az érve is azon a szeptember közepén az európai gázellátás kihívásairól szóló konferencián, melyen a Nabucco fontosságáról beszélt Kóka János is. Kóka akkor még úgy vélte, hogy "most minden, politikai és üzleti szándék együtt van ahhoz, hogy a projekt felgyorsuljon." Andris Piebalgs EU biztos pedig "úgy tapasztalta, hogy a magyar miniszterelnök is elkötelezett a Nabucco megvalósítása mellett" - számolt be szeptember 14-én az MTI.
Ezt követően talán mégis indokolt lett volna meglepettnek tűnni akkor, amikor a pénteki kormányközi konzultációt követően Gyurcsány Ferenc arról tájékoztatta a sajtót, hogy 2008-tól tárgyalásokat kezd a Gazprom és az Eni által alkotott konzorciummal a Déli Áramlat Magyarországon keresztüli vezetésének megvalósíthatóságáról. Már csak azért is, mert az új orosz miniszterelnök a Kommersant értesülése szerint azt javasolta: az ügyben forduljanak a Gazpromhoz, ahhoz az állami vállalathoz, amelynek az igazgatótanácsát épp az a Dimitrij Medvegyev elnökli, akinek a jelölését az elnöki posztra ma erősítette meg mind Vladimir Putyin, mind a választásokon győztes Egységes Oroszország pártja.
Az elmúlt napok eseményeivel párhuzamosan az Egyesült Államok magyarországi nagykövete az térségben tapasztalható orosz befolyás aggasztó növekedéséről tájékoztatta George Bush elnököt. Teleki Maximilian, a Magyar-Amerikai Koalíció elnöke tájékoztatása szerint a régió orosz energiától való függése aggodalomra ad okot, és kihívásokat állít az Egyesült Államok elé. A nagykövet szerint az alternatívát kínáló Nabucco-vezeték megépítése pedig jócskán elhúzódhat.
