Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több mint hat éve nem látott mértékűre, 3,0 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja novemberben az októberi 2,6 százalék után az Eurostat előzetes becslése szerint. Az ütem felgyorsulása elsősorban az olajár idei 46 százalékos emelkedésének és az élelmiszerek drágulásának tulajdonítható. Az infláció felgyorsulása növeli a nyomást az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozóira, hogy emeljék a kamatot. Ugyanakkor nem csökkent annak kockázata sem, hogy a hitelpiaci válság nyomán jelentősen lassul az eurózóna gazdaságának növekedése, ezért az ECB továbbra is azzal a dilemmával néz szembe, hogy tűri-e a magasabb inflációt vagy szigorít, amivel viszont veszélyezteti a gazdaság stabilitását. Világosan kifejezésre juttatta ezt a dilemmát Klaus Liebscher, az ECB kormányzótanácsának tagja, aki múlt csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen fennáll az infláció további gyorsulásának kockázata, miközben a gazdasági növekedés lassulásával is számolni kell.
A pénzpiacokkal kapcsolatos aggodalmakra utal, hogy az ECB két héttel, január elejéig meghosszabbította a bankok számára a refinanszírozási hitelek visszafizetésének határidejét, hogy javítsa likviditásukat az ünnepi időszakban. A kilátások megítélését jelzi, hogy az Európai Bizottság (EB) által havonta közzétett gazdasági bizalomindex az építőipar, a szolgáltatószektor és fogyasztók romló gazdasági várakozásai miatt az októberi 106,0 pontról novemberben 104,8-re csúszott vissza. Az EB megerősítette korábbi adatát, hogy a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,7 százalékkal, éves összehasonlításban 2,7 százalékkal bővült a GDP az eurózónában.
