A kínai miniszterelnök személyesen kereste fel azokat a tudósokat, akik munkájának eredményeként megérkezhettek a Földre az első kínai űrszonda felvételei a Holdról. Az eseményt az ország vezetése úgy értékeli, hogy Kína immáron visszavonhatatlanul elfoglalta helyét a világ vezető technológiai hatalmai között. A Földet kísérő égitest feltérképezésére küldött szerkezet a Chang'e 1 nevet kapta egy kínai istennő után, aki elrepült a Holdra, a szondát egy Hosszú Menetelés 3A nevű hordozórakéta juttatta ki a világűrbe még október 24-én. Wen Jiabao kormányfő a mesterséges égitest nevére utalva közölte: "A Hold felfedezésére tett kísérletünk teljes sikere a kínai nemzet 1000 éves álmát hozza elérhető közelségbe".
Miközben a kínaiak tízmilliói meglehetős szegénységben élnek a vidéki régiókban, az országot vezető kommunista párt propagandagépezete nem fukarkodik a patrióta hangvételű jelentések közzétételével az ország űrkutatásban elért eredményeiről. Az első kínai űrhajóst 2003-ban lőtték fel kínai hordozórakétával, akik egy páros követett 2005-ben. A következő embert hordozó űrhajót 2008-ban lövik fel, ennek utasa űrsétát is tesz.
A Hold ugyanakkor nem csak a kínaiakat érdekli. Japán a következő évtizedben szándékozik olyan szerkezetet a világűrbe juttatni, amely leszáll égi kísérőnk felszínére.
