Jaroslaw Kaczynski exkormányfő testvére, Lech Kaczynski államfő már megalakulása előtt frontot nyitott az új jobbközép koalícióval szemben. A politikus a Rzeczpospolita napilapnak nyilatkozva aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az előrehozott választásokon győztes Polgári Platform (PO) vezette új kormány az unió decemberi lisszaboni csúcsértekezletén aláírja az Európai Unió új alapjogi chartáját. Testvére kormánya ugyan vonakodva támogatását adta az EU újraírt alapszerződéséhez, de Lengyelország - Nagy-Britanniával együtt - fenntartotta magának a jogot, hogy ne csatlakozzon annak egyes részeihez. Anna Fotyga volt külügyminiszter Lengyelország számára károsnak, sőt veszélyesnek minősítette a megállapodást - és ő lesz az államfő külpolitikai főtanácsadója. Lech Kaczynski egyébként tábora utóvédharca keretében egyebek mellett azzal is megfenyegette az új kormányt, hogy ragaszkodik ahhoz, ő képviselje hazáját az uniós csúcstalálkozókon, és "befagyasztja" a nagyköveteket, vagyis nem lesz hajlandó aláírni az újak kinevezését. Az alapjogi charta célja annak rögzítése, hogy az EU intézményei tiszteletben tartják a közösség polgárainak alapjogait. Kérdés persze, hogy ebbe mi tartozik bele. A Kaczynskiak attól tartanak, hogy az unió a szerződés keretében legalizálhatja a homoszexuálisok házasságát, megkönnyítheti az abortuszt a mélyen katolikus Lengyelországban is. A fivérek további érve a charta ellen, hogy arra hivatkozva visszakövetelhetik javaikat azok a németek, akiket a második világháború után toloncoltak ki Lengyelország nyugati részéből. Ebbéli aggodalmukat az sem csökkentette, hogy az Európai Bizottság kizárta ennek lehetőségét, minthogy az EU nem szabályozza közösségi szinten a földtulajdonlással kapcsolatos jogokat.
Az új kormányfő, a Polgári Platform vezetője, Donald Tusk úgy véli, hogy a csúcstalálkozó előtt egyezségre juthat az államelnökkel a lengyel álláspontról. Véleménye szerint az ország érdeke, hogy elfogadja a chartát, de nem lehet figyelmen kívül hagyni az ezt ellenzők véleményét sem.
