Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint ázsiai típusú válság robbanhat ki a délkelet-európai országokban. A szervezet a horvátországi választások előtt hozta nyilvánosságra a régió gazdasági helyzetét értékelő elemzését, amelyben azt állítja, hogy Délkelet-Európában olyan egyensúlyhiány jelei láthatók, amilyenek az pénzügyi válság kirobbanása előtt Ázsiában jelentkeztek. Horvátország nagyobb GDP-arányos államadóssággal, illetve magasabb folyó fizetési mérleghiánnyal küszködik, mint a később eldőlő kelet-ázsiai országok 1997-ben, ráadásul eközben gazdasági növekedése - 2006-ban 4,8 százalék volt - lassúbb azok akkori tempójánál. A magas adósság és az ország kiszolgáltatottsága a külföldi hiteleknek azzal a veszéllyel jár, hogy a kölcsönök beáramlásának megtorpanása esetén finanszírozhatatlanná válik a termelés és a fogyasztás árualapjának zömét adó import. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulásának lehetősége mind Horvátország, mind Szerbia esetében nőtt 2000 és 2006 között - áll az IMF elemzésében.
Ivan Suker miniszterelnök és pénzügyminisztere a jelentés megjelenése után sietett közölni, hogy szó sincs pénzügyi válságról, az ország rendszeresen törleszti hitelei részleteit, ám az ellenzéki szocialista párt (SDP) saját véleménye igazolását látta az elemzésben, miszerint a kormányzó konzervatívok (HDZ) irányítása alatt veszélybe került Horvátország gazdasági stabilitása.
A HDZ, amely minden erejét az európai uniós csatlakozás feltételeinek megteremtésére koncentrálta az elmúlt négy évben, arról igyekszik meggyőzni a választókat, hogy az ettől való legkisebb eltérés veszélybe sodorná a belépést, amelyet a kormány még nemrégen is 2009-re ígért a horvát népnek. Az IMF jelentése azonban hangsúlyozza, hogy az EU háló hatása, azaz az egyes országok egyedi gazdasági problémáinak enyhítésére való képessége Horvátország esetében kudarcot vallhat, az erőltetett uniós felzárkózás nem óvja meg az országot a pénzügyi krízistől. A kormány is így láthatja ezt, hiszen támogatja a nemzeti bank törekvését a hitelkiáramlás megfékezésére és programjának része a 2006-ot megelőző tíz év alatt a GDP 30 százalékáról 85 százalékára nőtt külföldi adósságállomány csökkentése. Ennek érdekében tett is lépéseket az elmúlt években, az idén már jelentős javulást várnak. Ugyanakkor a központi bank egyik szakértője szerint ha a világ pénzpiacain kialakult bizonytalanság nagyobb sokká alakul, az súlyos csapást mérhet Délkelet-Európa országaira, köztük Horvátországra.
