Az amerikai jelzálogkölcsön-piac összeomlása az egész világon érezteti hatását a lakásépítés terén, a legerősebben természetesen az Egyesült Államokban, ahol már a hitelválság előtt is gyengélkedett a lakáspiac. A hitelek megdrágulása és a kölcsönökhöz való hozzájutás megszigorítása miatt szeptemberben éves összehasonlításban 31 százalékkal, 14 éves mélypontra zuhant a megkezdett új lakásépítések száma. A harmadik negyedév egészében 20,1 százalékkal apadtak a lakásépítésre szánt kiadások, ami 1 százalékpontot vitt el a GDP növekedéséből. Ez már a hetedik egymást követő negyedév, amelynek során csökkennek az ilyen célú kiadások, de a második három hónapban még csak 11,8 százalékos volt a visszaesés. A Standard & Poor's vezető közgazdásza, David Wyss szerint pedig a válság még félúton sincs - az új lakásépítések számának további csökkenése várható, ami télen éri el mélypontját. A válság súlyosságát mutatja, hogy az új lakások átlagára 7,5 százalékkal esett augusztusban éves összehasonlításban.
A válság hatása az Európai Unióban közel sem volt ilyen drasztikus és némi késéssel jelentkezett. Emellett a kezdeti sokkot enyhítette, hogy az első negyedévben a rendkívül enyhe tél szokatlanul kedvező feltételeket teremtett az építőipar számára. A második negyedévben több mint két éve nem tapasztalt mértékűre lassult a GDP növekedése az eurózónában, amiben meghatározó szerepet játszott az építőipar visszaesése, különösen Németországban, ahol annak mutatója öt év óta először került mínuszba. Az elemzők többsége azonban ezt egyszeri esetnek tartja, és úgy véli, az amerikai válság nem lesz különösebb hatással az európai lakásépítésre, bár a hitelfeltételek szigorodása önmagában elegendő lehet némi fékhatáshoz - ami például már erőteljesen érzékelhető a brit lakáspiacon.
