Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kaotikus helyzetet teremtett a francia repülőtereken a légiutas-kísérők négynapos sztrájkja. Az Air France, Európa legnagyobb légitársasága eredetileg azt állította, hogy járatainak csak 10-30 százalékát lesz kénytelen leállítani, ez azonban már vasárnap 40 százalékra nőtt, s az esti budapesti gépet sem tudták elindítani. A munkabeszüntetésben a légikísérők 84 százaléka vesz részt - összesen 15 ezren vannak, vagyis ők adják a légitársaság alkalmazottainak negyedét. A béremelést és jobb munkakörülményeket követelő szakszervezetek 1998 óta nem szerveztek ekkora akciót, ami akkor is csak 48 órás volt, most pedig még azt sem lehet kizárni, hogy eredeti terveikkel ellentétben ma is folytatják a sztrájkot, mert nem sikerült megállapodni a társaság vezetésével. A vita tárgya elsősorban a 2007 végén lejáró kollektív szerződés utáni bér- és munkafeltételek. Jelenleg az Air France-nál egy légikísérő átlagos havi bruttó fizetése 1540 euró.
Kevesebb mint két héten belül ez már a második, százezreket sújtó közlekedési sztrájk volt Franciaországban - az előző alkalommal szinte teljesen megbénult a közlekedés, miután az ország 27 legnagyobb városában a 24 órás sztrájk miatt gyakorlatilag leállt a vonat- és buszforgalom, és a metró is csak a kötelező minimális szolgáltatást nyújtotta. A TGV szuperexpressz 700 járata közül csak 46 indult el. Ebben az esetben viszont kivételesen nem bérkövetelés állt az akció hátterében: a szakszervezetek azt követelték, hogy vonják vissza az eddigi nyugdíjkiváltságok eltörlését és azt az új törvényt, amely minimális szolgáltatás biztosítására kötelezi a dolgozókat munkabeszüntetés esetén. A második világháború után kapott előjog értelmében a közlekedésben és az energiaszektorban dolgozóknak csak 37,5 éves munkaviszony kell a nyugdíjhoz, ezt akarja most Sarkozy kormánya a többivel egyenlő szintre, 40 évre felemelni. A kiváltságos nyugdíjak az idén ötmilliárd eurójába kerülnek a költségvetésnek. A sztrájk miatt 15,8 százalékkal csökkent az EdF atomerőműveinek áramtermelése.
Németországban ugyancsak a hetekben kétszer kerültek nehéz helyzetbe az ingázók a mozdonyvezetők kilencórás sztrájkja miatt. A Deutsche Bahn AG 34 ezer mozdonyvezetőjét képviselő GDL szakszervezet, amely júliusban, augusztusban, illetve október elején már egy-egy napra megbénította a németországi vasúti közlekedés egy részét, 31 százalékos fizetésemelést követel, a cégvezetés azonban csak 10 százalékot kínált.
