Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi hírekkel ellentétben mégsem zárult le az orosz-ukrán gázárvita. Ezen a héten folytatódnak a tárgyalások arról, hogyan egyenlíti ki Kijev a korábbi szállításokért a Gazpromnak járó 1,3 milliárd dollárt. A világ legnagyobb földgáztermelője a múlt héten azzal fenyegette meg az ukránokat, hogy leállítja a szállításokat, ha nem kapja meg a pénzét. Ez viszont komoly félelmeket szült Európában, ahol a 2006-os árvita alkalmával már megtapasztalhatták, hogy a megnyugtató nyilatkozatok dacára erősen csökkent a Közép- és Kelet-Európába érkező orosz gáz mennyisége. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök-helyettes, aki egyben a Gazprom elnöke, kifejezésre juttatta értetlenségét a "hisztériás" reagálások kapcsán. Bár az eddigi tapasztalatok alapján ezek egyáltalán nem olyan indokolatlanok, mint amilyennek állítja, abban el kell ismerni az igazát, hogy "ideje partnereinknek hozzászokniuk a gondolathoz, hogy a gázért fizetni kell, méghozzá időben és az általuk aláírt szerződéseknek megfelelően".
A vita középpontjában álló Ukrgaz-Energo orosz-ukrán kereskedelmi vegyesvállalat, amely az Ukrajnába irányuló gázszállításokat ellenőrzi, azt állítja, hogy a probléma legfőbb oka a globális likviditási válság, ami miatt nem tudott elegendő hitelhez jutni a piacokon, ezért csaknem egymilliárd dolláros tartozása keletkezett az orosz gázért. A Gazprom helyzetét természetesen ez sem rendítette meg: az év első negyedét a tavalyinál 14 százalékkal magasabb, 210 milliárd rubeles (8,4 milliárd dollár) nettó nyereséggel zárta, igaz, hogy ezt részben a nyugdíjalapja könyvelésének módosításával keletkezett 44,7 milliárd rubeles egyszeri bevételnövekedéssel érte el. Bár az eladott gáz mennyisége az enyhe tél miatt 6,6 százalékkal csökkent, ezt több mint kiegyenlítette az árak emelkedése. Az európai partnereknek ezer köbméterenként a tavalyi 242,50 dollár helyett 269,60-at, a volt szovjet köztársaságoknak átlagban 88,80 helyett 111,80 dollárt kellett idén fizetniük.
