Korábbi ígéreteinek megfelelően reformok sorát jelentette be az elmúlt napokban Nicolas Sarkozy francia államfő. A közigazgatás megújításának jegyében közölte, hogy jövőre 22 700 fővel csökkentik a közalkalmazottak számát, közülük 11 200 az oktatásban dolgozik. Ez jövőre mintegy 400 millió eurós megtakarítást jelent a költségvetésnek. Az államfő kifejtette, hogy kulturális forradalomra van szükség és ennek jegyében hatékonyabbá kell tenni a közigazgatás munkáját, az állam ugyanis nem engedheti meg magának 5,2 millió közalkalmazott eltartását. A megmaradóknak azonban jobb fizetést és előrejutási lehetőségeket kínál az új rendszer. Az államfő egyebek között lehetővé akarja tenni, hogy a közalkalmazottak magasabb óradíjért túlórázzanak. Ez tulajdonképpen része annak a választási ígéretének, hogy feloldja a kötelező 35 órás munkahét szabta határt, ami megmerevítette a francia munkaerőpiacot. A közalkalmazotti állomány leépítését úgy kívánják megvalósítani, hogy a jövő évtől minden harmadik nyugdíjba menő helyére nem vehetnek fel új embert. Emellett teljesítményalapú bérezést tervez az állami alkalmazottaknál, ami álláspontja szerint jobb munkára ösztönöz.
Sarkozy emellett úgy látja, hogy a társadalombiztosítási rendszer finanszírozhatatlan, ezért "új társadalmi szerződésre" van szükség. Ennek jegyében nyugdíjreformot hirdetett meg, ami elsősorban a korkedvezményes nyugdíjjogosultsággal és más, rendkívüli előjogokkal rendelkező csoportokat érintené, így elsősorban az energetikai és közlekedési dolgozókat. Emellett felemelnék a legalacsonyabb nyugdíjakat. A kivételes nyugdíjjogosultság, amely félmillió embert illet meg, de valójában már 1,1 millió főre terjed ki, idén 5 milliárd euróval terheli meg a túlterhelt költségvetést. A nyugdíjkorhatár egységesítését leginkább a vasutasok nehezményezik, akik máris sztrájkot hirdettek október 17-ére. Ők ugyanis a jelenlegi rendszerben a magánalkalmazottak 40 éves kötelező szolgálatával szemben 37,5 év után mehetnek nyugdíjba. Eddig már több kormány belebukott a második világháború után létrehozott nyugdíjrendszer reformjára irányuló próbálkozásokba, de most a legújabb felmérések szerint 69 százalékos a nyugdíjreform támogatottsága.
