Várakozások szerint az ópium mennyisége idén - többek között a termőföld-területek 17 százalékos növekedésének is köszönhetően - a tavalyinál 34 százalékkal magasabb, mintegy 8200 tonna lesz Afganisztánban. Ezzel az ázsiai ország szinte kizárólagos termesztőjévé lép elő az ópiát-származékok alapanyagát adó máktejnek - áll az ENSZ kimutatásában.
Az ENSZ drogellenes irodájának statisztikája szerint Afganisztán mára mintegy 92 százalékát adja a világ teljes ópiumtermésének. Az országban nagyobb mennyiségű földet vetnek be a mákonyt adó mákkal, mint egész Latin-Amerikában összesen a kemény drogok piacát uraló másik drognövénnyel, a kokacserjével.
Az Arany Félholdnak nevezett vidék - Afganisztán, Irán és Pakisztán - ópiumtermesztése a tálib-rezsim bukását követően a várakozásokkal ellentétben sem csökkent. A tálibok korábban az ország gazdasági termelésének közel 50 százalékát adó mákony termesztését nem, csak a fogyasztását tiltották, sőt a termelt árura 10 százalékos adót is kivetettek. A rezsim megdöntése után ugyan a nyugati államok célul tűzték ki a termelő területek megsemmisítését, a fellépések hatástalannak tűnnek, hiszen a kábítószert előállító földterületek nagysága tovább növekszik.
A termelés nagyrészt a kevésbé stabil kormányzattal rendelkező déli régióra koncentrálódik, míg az északi tartományok ópiummentes vidékei az elmúlt év során a külföldi hadtestek és az afgán kormány együttes erőfeszítésének - nem különben a nemzetközi nyomásnak - köszönhetően megduplázódtak. A termelés legszembeszökőbb növekedését ennek ellenére is a brit csapatok által felügyelt Helmand tartományban regisztrálták, ahol a közbiztonság a folyamatos zavargások miatt minimális. Az ENSZ-felmérés szerint a termelés növekedése nem hozható összefüggésbe a vidék szegénységével, sokkal inkább a kormányzati felügyelet gyengeségének tudható be.
