Az Európai Bizottság közleménye szerint 2020-ig a benzin és dízel alapú üzemanyagok legalább 10 százalékát bioüzemanyaggal pótolják majd. Ahhoz, hogy eleget tehessenek a direktívának, a hazai fogyasztásra szánt gabonatermés 18 százalékát, megközelítőleg 59 millió tonnát a bioüzemanyag gyártás terén hasznosítanak majd.
A búza, kukorica és árpatermés egy részének ilyetén felhasználása 2020-ra 38 millió tonnával megnövelheti az EU gabonatermését. A jelenleg parlagon hagyott 2 millió hektár termőföld esetleges hasznosításából további 14 millió tonna bioüzemanyagként hasznosítható gabona nyerhető évente.
A terv egyik alapvető szépséghibája, hogy az emberi fogyasztásra szánt gabonákból, cukorból és növényi olajokból előállított, úgynevezett első generációs bioüzemanyagok előállításához szükséges műtrágya nem teszi lehetővé a károsanyag-kibocsátás kellő mértékű csökkentését.
Az úgynevezett második generációs bioüzemanyag, amely nagyrészt szalmából és faforgácsból készül, az EU biobenzin termelésének pusztán 30 százalékát adja majd 2020-ra az EB tervei szerint. Az energiatakarékosabb, kevesebb termőföldet igénylő bioüzemanyag kiváló lehetőségeket kínál a széndioxid kibocsátás csökkentésére. A termelés azonban egyelőre pusztán kísérleti jelleggel folyik.
