Több kínai forrás is bírálta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újonnan bevezetett valutaárfolyam-felügyeleti rendszerét, mondván: az kedvezőtlen a fejlődő országok szempontjából. A nemzetközi szervezet harminc éve először változtatott ellenőrzési metódusán. A változtatás motorja az Egyesült Államok volt, amely korábban hiányolta az IMF tevékenységéből, hogy nem lép fel keményebben az átváltási árfolyamok vizsgálata során, azaz nem tesz azért, hogy azok pontosabban tükrözzék az egyes valuták valós vásárlóerő-arányait. Az új szabályok megkönnyítik a nemzetközi szervezetnek, hogy megállapítsa, manipulálja-e egy ország valutája árfolyamát. Ezt a lehetőséget Peking úgy értelmezi, hogy Washington újabb esélyt kapott a nyomásgyakorlásra a jüan felértékelése érdekében. Ge Hva-yong, az IMF igazgatóságának kínai tagja kifejtette: mivel a fejlődő országok néhány alapvető kérdésben nem értenek egyet fejlett partnereikkel, ezért az új szabályok alkalmazása nézeteltérésekhez vezethet. Az új felügyeleti megoldások nagyobb nyomás alá helyezik az előbbieket, mint az utóbbiakat, ami egyrészt nem korrekt, másrészt a pontatlan és nem általánosan elfogadott módszerek alkalmazása az IMF tekintélyének csökkenéséhez is vezethet – tette hozzá.
A kínai központi bank angol nyelvű nyilatkozata szerint – ilyet egyébként igen ritkán ad ki – Kína ugyan megszerezte több fejlődő ország támogatását az új rendszer bevezetésének megakadályozására, ám ez kevésnek bizonyult a szavazati túlsúllyal rendelkező fejlett országokkal szemben.
