Egy hét múlva, június elsején lép hatályba az Európai Unióban a vegyi anyagok új közösségi szintű szabályozása, a REACH (a betűszó az angol elnevezés – Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals – rövidítése). Az évekig tartó egyeztetés, olykor puhítás árán elfogadott REACH negyven törvényi előírást vált majd ki azzal a céllal, hogy egységes rendszerbe foglalja az unió országaiban a vegyi anyagok használatát, illetve ellenőrzését. Ezzel megszűnhet a mai helyzet, amelyben megkülönböztetik az új és a régi vegyi anyagokat; utóbbiakon az 1981-ben már a piacon levő anyagok értendők – akkor több mint százezret tartottak nyilván –, s ezeket nem kötelező rendszeresen tesztelni, szemben az azóta bevezetett újakkal (ezek száma az Európai Bizottság honlapja szerint meghaladja a 4300-at). E megosztottság miatt ma sok információ hiányzik a régi anyagokkal kapcsolatban, miközben az újak költséges tesztelése – ami akkor is kötelező, ha egészen kis mennyiségben gyártják őket – sokszor versenyhátrányt okoz az EU vegyiparának.
A REACH értelmében a jövőben az unióbeli gyártóknak, illetve importőröknek kell majd információkat szolgáltatniuk az általuk évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, illetve forgalmazott vegyi anyagokról. A regisztráció nélküli termékeket kitiltják az EU piacáról – a procedúrára azonban még bőven van idő, hiszen a végső határidő 2018. május 31. és a felkészülésre is van még egy év. A regisztrációkat, illetve az azokból felálló központi adatbázist a 2008. június 1-jétől működésbe lépő helsinki székhelyű Európai Vegyipari Ügynökség (ECHA) kezeli majd, ez a szervezet biztosítja a vállalatoknak a szükséges elektronikus eszközöket, illetve útmutatókat is. Az uniós szakértők számításai szerint a 11 évig tartó folyamat végére mintegy 30 ezer vegyi anyagot „anyakönyveznek” majd – ma ennyiféléből gyártanak évi egy tonnánál többet –, beleértve ebbe azt is, hogy a gyártóknak, illetve importőröknek az érintett szerek biztonsági kockázatait, illetve a kiküszöbölésüket célzó lépéseiket is közölniük kell.
Az új szabályozás révén a versenyképesség fenntartása, az EU vegyipari innovációs kapacitásának erősítése mellett a környezetvédelem, illetve az egészségügyi hatások területén is eredményt akarnak elérni az uniós illetékesek. Javulást remélnek a veszélyek felmérése terén is, különös tekintettel a nagyon veszélyesnek ítélt anyagokra; ezek körét részletesen definiálják. Lényegében az olyan anyagokról van szó (többféle csoportosítással), amelyek rákkeltőek lehetnek, meddőséget, születési rendellenességeket, genetikai mutációkat vagy más egészségkárosodást okozhatnak, illetve amelyek nem bomlanak le és felhalmozódnak a környezetben. Uniós becslések szerint ma összesen mintegy 1500 ilyen anyag van forgalomban; az engedélyezési rendszer értelmében a velük dolgozó vállalatokat kötelezik, hogy fokozatosan váltsanak át biztonságosabb helyettesítőkre (ha van olyan – az engedélyezési kérelmeknek mindenesetre tartalmazniuk kell egy helyettesítési tervet is). Kiskapuk azonban vannak: bizonyos esetekben az ECHA figyelembe veheti, ha ezeket az anyagokat úgy használják, hogy nem, illetve nagyon korlátozottan kerülnek közvetlen érintkezésbe emberekkel vagy a környezettel és a kockázatokat kellőképpen ellenőrzik. A hatóság azt is elfogadhatja, ha a termelő vagy az importőr igazolni tudja: van olyan biztonsági küszöb, amely alatt az érintett szer nem okoz károkat. Bizonyos esetekben a hatóság akkor is kiadhatja az engedélyt, ha a termékre nincs biztonságos alternatíva, illetve ha a szociális-gazdasági előnyök felülmúlják a kockázatokat, ugyanakkor azt is megteheti, hogy egyes anyagokat csak egyes területekről, például a fogyasztási cikkek gyártásából tilt ki.
A mostani elképzelések értelmében a vegyi anyagokkal kapcsolatos alapvető biztonsági információk ingyenesen hozzáférhetőek lesznek az Európai Vegyipari Ügynökség honlapján, és különösen ügyelnek majd arra, hogy a fogyasztók is hozzájuthassanak a termékekben levő, nagyon veszélyesnek minősülő anyagokra vonatkozó információkhoz.
