Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem rendítették meg az eurózóna gazdaságát az emelkedő kamatok: a 13 tagú valutaövezetben 2007 első negyedévében az előző három hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőtt a GDP (mind a Bloomberg, mind a Reuters elemzői konszenzusa 0,5 százalék volt), év/év alapon pedig 3,1 százalékos volt a bővülés. Ez a tempó lassúbb a 2006. negyedik negyedévinél (0,9, illetve 3,3 százalék), de így is látszik, hogy a vállalati beruházások ellensúlyozták a fékezőerőket, például az erős eurót. A részletes GDP-adatokat később teszi közzé az Eurostat, az első elemzések a tavalyi exportboomra reagáló fejlesztési hullámmal magyarázzák a vártnál jobb teljesítményt.
Az eurózóna növekedése már a negyedik negyedéve múlja felül az USA-ét, és az Európai Bizottság (EB) legfrissebb előrejelzése alapján ez a trend 2007 egészében folytatódik (ilyen év 2001 óta nem volt). Ezt támasztják alá az utóbbi hetek makroadatai is, legyen szó akár a kiskereskedelemről, akár a munkanélküliség alakulásáról, akár a különféle bizalmi indexekről. Mindennek ismeretében a piaci szereplők többsége ma már arra számít, hogy az Európai Központi Bank a biztosra vett júniusi 25 bázispontos szigorítás után idén még legalább egyszer emel, vagyis az eurózóna alapkamata 2007 végére elérheti a 4,25 százalékot.
Ez nagyban függ még attól is, hogyan húznak az eurózóna egyes tagjai, bár az országonkénti adatokból az tűnik ki, hogy leginkább Németország számít. A legnagyobb európai gazdaság 0,5 százalékkal bővült negyedéves összevetésben – jelentette a szövetségi statisztikai hivatal –, szemben a 0,3 százalékos elemzői konszenzussal (az év/éves bővülés 3,6 százalék lett). A januári 3 százalékpontos áfaemelés nyomán ugyan lefékeződött a magánfogyasztás – hangsúlyozta a statisztikai hivatal –, pozitívan hatott viszont az élénk beruházási kedv és a nettó export alakulása. A beruházásokat az enyhe tél is támogatta – emelik ki a kommentárok –, hiszen az építőiparnak nem kellett leállnia, ami a munkaerőpiacnak is jót tett. Áprilisban 9,2 százalékos volt a munkanélküliség, ez 2001 májusa óta nem látott mélység; elemzők szerint a biztosabb foglalkoztatási helyzet a fogyasztási kiadásokat is megdobhatja, végképp kioltva az áfahatást.
A második legnagyobb európai gazdaságnak számító francia a negyedévben az előzőhöz képest 0,5 százalékkal bővült, elmaradva a 0,7 százalékos konszenzustól. A hajtóerő az export volt – nagyban támaszkodva a német piac felvevőképességére –, de ez még nem lendítette fel a beruházásokat, csak a raktárkészleteket csökkentette. Megfigyelők szerint a francia gazdaság – amelynek tempója második éve lemarad az eurózónáétól – akkor kezdhet élénkülni, ha az új államfő, Nicolas Sarkozy be tudja indítani a közterhek lefaragására fokuszáló programját, ennek hatása azonban idén még aligha lesz érezhető. Az olasz gazdaság legalább egy évtizede nem tud lépést tartani az eurózónáéval és az EB szerint ez még legalább két évig így lesz. A tavaly elért 1,9 százalékos GDP-növekedés 2001 óta a legjobbnak számít, s ez is nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a társak, élükön Németországgal, magukkal húzták a valutaövezet negyedik gazdaságát. Az export azonban messze nem ellensúlyozza a gyenge fogyasztói keresletet, amint azt az első negyedév is mutatta: a GDP a várakozásoknak megfelelően csupán 0,2 százalékkal bővült 2006 utolsó három hónapjához képest. A részletes adatok még nem ismertek, az olasz statisztikai hivatal csak annyit közölt, hogy a mezőgazdaság és a szolgáltatások pozitívan járultak hozzá a gazdaság teljesítményéhez, az ipar azonban zsugorodott. Elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy a második negyedév gyorsabb bővülést hoz és az év egészére tartható lesz a 2 százalékos kormányzati prognózis.
