Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Be lehet írni a naptárba: június 6-án alapkamat-emelés az eurózónában. Legalábbis ezt a következtetést vonta le szinte egyöntetűen a piac az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tegnapi dublini ülése, még inkább az elnök, Jean-Claude Trichet azt követő sajtótájékoztatója után. Az ECB a várakozásoknak megfelelően változatlanul, 3,75 százalékon hagyta az alapkamatot az európai valutaövezetben. Az elnök nem hagyott kétséget az ECB közvetlen jövőbeni szándékait illetően: erős elővigyázatosságra van szükség ahhoz, hogy az árstabilitást fenyegető kockázatok ne váljanak valóra – jelentette ki újságírók előtt. Ezt mindenki úgy fordította le, hogy a következő alkalommal jön az egyébként már áprilisban jelzett (akkor is júniusra ígért) szigorítás; a piac 25 bázispontos emelésre számít, szereplői már csak azt tartják kérdésesnek, hogy ezzel elérik-e a csúcsot a cikluson belül. Az elnök nem volt hajlandó válaszolni az esetleges későbbi kamatemelésekre vonatkozó kérdésekre – számolt be a Reuters –, megjegyezve, hogy az ECB mindig a legfrissebb gazdasági adatok ismeretében hozza meg döntését, illetve hogy mindent megtesz az árstabilitás biztosításáért.
Az infláció jelenleg az ECB által kívánatosnak tartott, éppen 2 százalék alatti szinten van a Szlovénia csatlakozásával immár 13 tagú eurózónában (márciusban 1,9 százalékos volt az év/éves adat), az idei GDP-előrejelzést a minap emelte 2,6 százalékra az Európai Bizottság, a térség országaiban kiemelkedően magas értékeket mutatnak az üzleti bizalmi indexek. Az árak alakulásában azonban felfelé mutató kockázatok rejtőznek – figyelmeztetett Trichet. Ilyen az egyre növekvő kapacitáskihasználtság a gazdaságban, a hatósági árak és a közvetlen adók további emelkedése, az olajárak elszabadulásának mindig fennálló veszélye és mindenekfölött: a ma vártnál netán nagyobb mértékű bérnövekedés. Márpedig a szakszervezetek egyre határozottabban követelik, hogy a munkavállalók is részesüljenek végre a prosperitás gyümölcseiből: a német IG Metall (a legnagyobb eurógazdaság legnagyobb szakszervezete) májusban már kiharcolt egy 4,1 százalékos béremelést az általa képviselt 800 ezer fémipari dolgozó számára – emlékeztetett a Bloomberg –, amit nyilván ki akarnak harcolni az ágazatban foglalkoztatott milliók az eurózóna többi országában is. Inflációs veszélyt jelez a pénzkínálat alakulása is: a 10,9 százalékos márciusi bővülésre 24 éve nem volt példa.
Az év végéig várható kamatpályát illetően az ECB elnöke nem sok fogódzót adott, legalábbis a hírügynökségek által megkérdezett elemzők között egyaránt akadt olyan, aki a héját és olyan is, aki a galambot hallotta ki a szavaiból. A többség azonban abban legalább egyetért, hogy nyitva maradt az ajtó egy újabb emelés előtt, a kereskedők pedig egyértelműen erre játszanak: a határidős kontraktusok alapján 70 százalékos esélyt adnak arra, hogy még legalább egy 25 bázispontos emelés következik 2007 végéig.
