Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megmaradt az óvatos optimizmusnál Romano Prodi olasz miniszterelnök azt követően is, hogy az Európai Bizottság tegnap 2,1 százalékos GDP-arányos deficitet prognosztizált Olaszországnak 2007-re. Ez nemcsak azért lenne nagy teljesítmény, mert Róma öt év óta először maradhat az euróországok számára megengedett 3 százalékos maximum alatt, hanem a csökkenés mértéke miatt is, hiszen 2006-ban még 4,4 százalékos volt a hiány. A balközép kormány azonban marad a költségvetésben megcélzott 2,3 százaléknál – mondta a kormányfő a The Economist római konferenciáján –, hozzátéve, tudatában van annak, hogy nagyon szigorú stratégiát választottak. Több adóemelés azonban ebben a ciklusban már nem lesz: nincsenek öngyilkossági szándékaim – tette világossá Prodi, akire menetrend szerint még négy év kormányzás vár.
A tavalyi, hat éve nem látott tempójú – ám így is csak 1,9 százalékos – GDP-növekedés nyomán a vártnál 2,5 milliárd euróval több bevétel folyt be az olasz büdzsébe, s most Brüsszel nem győzi figyelmeztetni a kormányt: nehogy másra használja fel ezt, mint a hiány további lefaragására. A figyelmeztetés jogos, mert amint az első hírek nyilvánosságra kerültek a többletbevételről, a koalíció balszéléről, illetve a szakszervezetek felől egyből megindultak a puhítási próbálkozások. Prodi ezeket visszaverte, most azonban közvetlen szövetségesei részéről is nagy nyomás nehezedik rá, hogy legalább az ingatlanadót szállítsák lejjebb. Ez az önkormányzatok fő finanszírozási forrása és igen komoly terhet jelent a lakástulajdonosok számára (a plafon évente az ingatlan értékének 7 százaléka, de vannak levonási lehetőségek). Az ingatlanadó csökkentése politikailag jól jönne a közelgő részleges önkormányzati választások előtt – a miniszterelnök azonban ellenállt a kísértésnek és a hét végén bejelentette, hogy nem nyúlnak hozzá. Teljesíti viszont a kormány a már a költségvetési törvényben is rögzített ígéretét, és július elsejétől összesen 5 százalékkal mérsékli a munkabérek járulékterheit. Ez 7–10 milliárd euró éves kiesést jelent, de a kormányfő bízik abban, hogy a vállalatoknál maradó többletet fejlesztésekre fordítják.
