Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rég nem látott mértékű esőzés kezdete előtt hagyta jóvá Róma a szárazság miatti szükségállapot kihirdetését Észak-Olaszországban a múlt pénteken. A megelőzésnek szánt lépés arra jó, hogy a kormány a szokásosnál egyszerűbben hozhasson óvintézkedéseket az esetleges krízishelyzetek megoldására. A környezetvédelmi minisztérium, illetve a Coldiretti agrártermelői szövetség adatai szerint az elmúlt nyolc hónapban az érintett tartományokban egyes területeken az átlagosnál 50 százalékkal kevesebb csapadék esett, de még a szerencsésebb helyeken is 10 százaléknyi nedvesség hiányzik a talajból. A legveszélyesebb helyzet a Pó-vidéken alakult ki: az Észak-Olaszországot az Alpok nyugati láncaitól az Adriáig 650 kilométer hosszan átszelő folyót alapvetően a hegyekben elolvadó hó szokta felduzzasztani tavaszra. Most azonban kétszáz éve nem tapasztalt enyhe tél volt, hó alig esett, így nemcsak a nagy alpesi tavak, mint a Garda vagy a Lago Maggiore apadtak le vészesen, hanem a Pó is. Ezt egyrészt a mezőgazdaság szenvedi meg, hiszen erről a vidékről származik az olasz agrártermelés harmada, másrészt aggasztó állapotok alakulhatnak ki az áramtermelésben is. Az olasz áramellátás 15 százalékát adják a vízi erőművek, melyek nagyrészt a hegyi víztározókra támaszkodnak; a gazdaságfejlesztési minisztérium múlt heti közlése szerint 6600 megawattnyi áram hiányzik a rendszerből, amit importból kell pótolni. A szükségállapot kihirdetése előtt úgy látszott, ez még több is lehet, ha a víztározókból is utántöltik majd az április végére mintegy hat méterrel az átlagos szint alá süllyedő Pót – ezzel azonban egyelőre várhatnak, hiszen a hét végén megérkezett az eső, és a nagy folyó vize 24 óra alatt két méterrel emelkedett.
