Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ezen a héten teszik sorra közzé márciusi inflációs adataikat a kelet-, illetve közép-európai régió uniós tagországai, a sort Csehország nyitotta kedden. Prága ugyan hatodik hónapja folyamatos drágulásról számol be, a múlt hónapra pedig már megugrásról beszéltek az elemzők az 1,9 százalékos év/éves adat láttán, de még ez is bőven belül marad a jegybank célsávján (NAPI Gazdaság, 2007. április 11., 6. oldal). Jóval látványosabban, a februári 7,3-ról 8,5 százalékra pattant föl a tegnap ismertetett lett mutató: a 2006 negyedik negyedévében 11,7 százalékos GDP-növekedést produkáló, s ezzel az EU leggyorsabban növekvő tagjának minősülő balti országban már több mint három éve 6 százalék fölött van az infláció, ezért is volt kénytelen tavaly a kormány feladni a 2008-as eurócsatlakozási céldátumot. A márciusi magas számot részben a már beépült inflációs várakozások magyarázzák – mondta egy helyi elemző a Bloombergnek –, és az év első felére nem is várható javulás. Kisebb mértékben, de gyorsult a drágulás a szomszédos Litvániában is: 4,6 százalék lett a februári 4,3 után, ami több mint nyolcéves csúcsot jelent; mindenekelőtt az élelmiszerek drágultak, miután a tavalyi aszály súlyosan károsította a gabonatermést. Litvánia volt az első olyan ország, amelynek az eurózónába való belépési kérelmét elutasították az illetékesek, arra hivatkozva, hogy túl gyorsan nő náluk az infláció. (A tavaly májusi döntés előtt a megfigyelési időszakban a litván infláció 2,7 százalék volt, de a maastrichti feltételek szerint nem haladhatta volna meg a 2,63-at.) A harmadik balti EU-tag, Észtország is hiába küzd a fogyasztói árindexszel: a hétfőn megjelent adat szerint márciusban 5,7 százalék lett az év/éves adat, ami kerek egy százalékpontos növekedést jelent a februárihoz képest. Az indexet főleg a lakásárak hajtották: az egy évvel korábbi szinthez képest 14,5 százalékkal emelkedtek.
Más irányú rekorddal szolgált viszont Románia: a márciusi 3,7 százalékos inflációhoz hasonlóan alacsonyat tizenhét éve nem láttak náluk. A februárinál egy tized százalékponttal kisebb számot alapvetően a lej árfolyamával magyarázzák az elemzők, és a következő hónapokra csak emelkedést várnak. A lej tavaly 5 százalékkal erősödött az euróhoz és 13 százalékkal a dollárhoz képest, ami nagyban hozzájárult egyebek közt az üzemanyagárak, a távközlési szolgáltatások díjai és az ingatlanbérleti díjak féken tartásához. A piac ugyanakkor arra számít, hogy a beígért béremelések és a túlhajtott gazdasági növekedés az év második felében az árakban is érezteti hatását (a kormány szándéka szerint idén 20 százalékkal emelik a közalkalmazottak bérét). A bukaresti jegybank inflációs célszáma az év végére 4 százalék (plusz/mínusz 1 százalék); a monetáris döntéshozók legközelebb május 2-án határoznak arról, hogy tovább vágjanak-e az idén már 8,75 százalékról 7,5 százalékra csökkentett alapkamatból.
