Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az olasz kézben lévő EniNeftegaz – a szénhidrogén-ipari ENI S.p.A. és az áramkonszern ENEL S.p.A. 60–40 százalékos konzorciuma – lett a győztese az orosz Jukosz vagyonelemeire kiírt árveréssorozat tegnapi fordulójának: a 151,5 milliárd rubelért (mintegy 4,34 milliárd euró) megszerzett csomag legnagyobb falatja a Gazpromnyefty 20 százaléka. A korábban Szibnyefty néven ismert olajtársaság fennmaradó része az OAO Gazprom birtokában van; az orosz állami gáztársaság még az aukció előtt opciós megállapodást kötött az ENI-vel arról, hogy adott esetben három éven belül megveheti tőle a szóban forgó részesedést – értesült a Financial Times. Az EniNeftegaz az ügylet keretében (más kisebb érdekeltségeken kívül) megszerezte a Jukosz-vagyonból az Arktikgaz és az Urengoil gázmezőket birtokló társaságokat is. Ez az ENI első közvetlen haszna az ügyletből, mert ily módon egy csapásra harmadával növelhette a könyveiben is szerepeltethető gáz- és olajkészleteket (túl azon, hogy kap egy helyet a Gazpromnyefty igazgatótanácsában).
A most elkelt Jukosz-tulajdonok aligha kerülhettek bárkihez a Gazprom támogatása nélkül – mondták a Reutersnek moszkvai elemzők, hozzátéve, hogy tudomásuk szerint az árverés előtti estén telefonon beszélt egymással Vlagyimir Putyin orosz államfő és Romano Prodi olasz miniszterelnök. A két politikus jó kapcsolatát tükrözte Putyin márciusi olaszországi látogatása is – emlékeztetett az olasz sajtó is. Sok kétség azonban e gesztusok nélkül se lehetett az árverés kimenetelét illetően, hiszen az ENI és a Gazprom már tavaly novemberben szorosra fűzte kapcsolatát, amikor 2035-ig szóló szerződést írtak alá. Ez az ANSA hírügynökség szerint kitért arra is, hogy az orosz társaság a földgázszállításon kívül beszállhat majd az olaszországi gázelosztásba is, az ENI pedig az oroszországi gázkitermelésben kaphat szerepet. Moszkva azóta is szívesen hivatkozik erre a megállapodásra, mint az európai energiavállalatokkal való együttműködés szerinte követendő modelljére. Róma azonban már kapott ezért uniós bírálatokat, mondván: ezzel a Gazpromnak azt a stratégiáját támogatja, hogy külön-külön állapodik meg az egyes uniós országokkal.
Az olasz–orosz kapcsolat más területekre is átterjedhet: az Il Sole-24 Ore olasz gazdasági napilap még a tegnapi árverés előtt felvetette, hogy egy az energiaszektorban demonstrált együttműködés a légi közlekedésben is működhet, hiszen a súlyosan veszteséges olasz nemzeti légitársaság állami pakettjéért az Aeroflot is bejelentkezett, szövetségben az olasz UniCredit bankcsoporttal (NAPI Gazdaság, 2007. április 3., 6. oldal). Az állami többségű orosz légitársaságnak ez lenne az első tulajdonszerzése Nyugat-Európában; olasz hírügynökségi értesülések szerint a konzorciumba még beszállhat a sokáig az Alitalia legvalószínűbb vevőjeként emlegetett – vele és az Aeroflottal együtt a SkyTeam légiszövetséghez tartozó – Air France–KLM Group is.
